Méhészek rajzanak Brüsszelben
A méhészek amiatt tiltakoznak Brüsszelben, mert az uniós szabályok az olcsó, gyenge minőségű kínai, argentin és egyéb importmézeknek kedveznek, szemben a világhírű magyar akácmézzel. A fogyasztó a címkék alapján nem tud különbséget tenni a jó és rossz minőség között, mivel azokon csak annyit kell feltüntetni, hogy az EU-ból vagy azon kívülről származik a termék - mondta lapunknak Malya Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) ügyvezetője. Hangsúlyozta: nem pénzbeli támogatásért vonultak az Európai Bizottság mezőgazdasági főigazgatósága elé, hanem az uniós szabályozási rendszerben szeretnének szigorítást elérni.
Mivel Európa mézből nem önellátó, ezért a szakma képviselői nem is kívánják kitiltani az importmézet az uniós piacról. Annak érdekében azonban, hogy a fogyasztó maga dönthesse el, a jobb minőségű uniós terméket, vagy a gyengébb minőségű importot választja, a csomagoláson egyértelműen fel kellene tüntetni a mézek minőségét és a származási országot. Emellett a termelés és a csomagolás körülményeit a származási országokban is ellenőriznie kellene az EU-nak, mivel katasztrofálisak a kínai higiéniai körülmények. A szakma képviselői azt is felháborítónak tartják, hogy az uniós élelmiszerkönyv lehetővé teszi: a jó minőségű magyar mézet gyakran csak arra használják a kereskedők, hogy feljavítsák vele az importterméket. Hozzátette: az importmézben gyakran olyan növényvédőszerek maradványai találhatók, amelyeknek használatát az EU-ban már régen megtiltották.
Komoly nehézségeket jelent az ágazatnak az is, hogy a magyar méhészek mintegy háromszoros áron tudják beszerezni a cukrot, mint kínai vagy argentin versenytársaik. (Mivel a méhektől elveszik a mézet, cukrot kell nekik adni az átteleléshez.) A szakma képviselői ezért azt is követelik, hogy az EU teremtsen egyenlő versenyfeltételeket az importmézek termelőivel azáltal, hogy az uniós gazdák is világpiaci áron juthassanak a cukorhoz. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a méz átlagos vámszintje 10, miközben a cukoré 250 százalék.
Első lépésként november 16-án Strasbourgban, az Európai Parlamentben Astrid Lulling luxemburgi képviselőhöz, a mezőgazdasági bizottság tagjához, illetve Friedhelm-Wilhelm Graefe német képviselőhöz, a bizottság elnökhelyetteséhez fordultak a magyar, német, francia, luxemburgi és görög méhészek képviselői. Az EP 732 képviselőjének pedig közös petíciót és egy-egy üveg akácmézet nyújtottak át, amelyekre angolul az volt írva: "unióban termelt méz vagyok, segítsen".
A méhészek most egyhetes demonstrációt kezdtek, de januárban és februárban újabb csoportok mennek Brüsszelbe, hogy felhívják a figyelmet, komoly gondban van az ágazat. Az OMME akciójához Ausztria, Cseh-, Francia-, Németország és Szlovákia méhészei is csatlakoztak.
Az importmézzel szemben csak akkor lehet eredményesen fellépni, ha a méztermelők mérésekkel tudják bizonyítani, hogy a behozott termékek veszélyt jelentenek a fogyasztókra - mondta Tabajdi Csaba (MSZP) EP-képviselő, aki már júliusban felhívta az uniós illetékesek figyelmét a kínai importméz veszélyeire (VG, 2004. július 29., 3. oldal). Tabajdinak akkor nem sikerült eredményeket elérnie, a bizottság illetékesei ugyanis beérték a kínai hatóságok alaposabb ellenőrzésekre vonatkozó ígéretével.
Az FVM is megkapta az uniós "mézirányelvek" szigorításáról szóló OMME-javaslatot - tudtuk meg a minisztérium sajtóosztályán. A tárca szerint nem piacszabályozási kérdésről van szó, mivel a cél az, hogy a fogyasztók kapjanak korrekt tájékoztatást a méz minőségéről. Az FVM az ügy kapcsán megvizsgálja a hatáskörébe tartozó feladatokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket - közölte a minisztérium.
