Nagy a kereslet a bérlakások iránt

Az utóbbi két évben Sarkadon és térségében háromszorosára nőtt a bérlakások iránti lakossági igény, miközben az építési hatóságok által kiadott engedélyek száma 2002-2003-ban 50 százalékkal csökkent. A városban alacsony az ingatlanforgalom, sok az értékesítésre váró családi ház - minimális kereslet mellett.

Szakértők szerint az ingatlanpiac az otthonteremtési feltételek szigorítása miatt pang. Az országos átlagnál jóval alacsonyabb jövedelmű lakosság egyelőre kivár. A kormány új lakásprogramja januárban indul, így az ingatlanpiacon azok sem jelennek meg potenciális vevőként, akik most szeretnének otthont teremteni. Ők inkább elhalasztják a döntéseiket, hogy később kedvezőbb feltételekkel tudjanak építkezni vagy lakást vásárolni.

Sarkadon az ingatlan- és a telekárak átlagosan 50 százalékkal alacsonyabbak, mint a tíz kilométerre található fürdővárosban, Gyulán, illetve a Békéscsabán. A kisvárosi ingatlanárakra a korlátozott munkalehetőség kedvezőtlenül hat. A bérlakások iránt viszont óriási a kereslet, pedig az önkormányzat az utóbbi években több mint száz új szociális és költség alapú ingatlant épített. Érdekes változást tükröz, hogy a lakosság hagyományosan a saját célú lakásépítést helyezte előtérbe. A most tapasztalható szemléletváltás a szigorodó hitelfeltételekkel, illetve a kényelmes, megfizethető új bérlakások megjelenésével függ össze.

A településen a belvárosban található egyedi fűtésű, téglablokkos lakások értékesíthetők a legkönnyebben. Az átlagosan 50-55 négyzetméter nagyságú ingatlanok 7-8 millió forintért találnak vevőre, vagyis a négyzetméterenkénti ár 150-160 ezer forint között mozog. A város központjában lévő kertes családi házak ára 8-10 millió forint az alapterülettől, a kortól és a komfortfokozattól függően. A négyzetméterenkénti ár kertes önálló ingatlanoknál 90 ezer forint körül alakul.

A külváros egyes részein ugyanakkor már 2-3 millió forint közötti áron is lehet családi házat vásárolni. Nyomott áron adhatók csak el a hajdani Sarkadi Cukorgyár körzetében található tetőtér-beépítéses sorházak, amelyek közül például egy hetven négyzetméterest már 4-5 millió forintért is meg lehet vásárolni.

A lakásárakhoz hasonlóan alacsonyak a telekárak is: a 800-900 négyzetméteres telkek 300-600 ezer forintért találnak vevőre. Ennél jóval drágábbak az üzleti célra hasznosítható belvárosi részek, hiszen ezer négyzetméternyi területet több mint egymillió forintért lehet eladni. A Sarkadhoz vezető fő közlekedési utak melletti tanyák 1,5-2 millió forintért kelnek el. A zártkertek - amelyek a város három részén találhatók - kis felépítményekkel együtt 200-300 ezer forintért vásárolhatók meg.

A termőföldek Sarkad környékén átlagosan 28-30 aranykoronaértékűek, a szántók 8-12 ezer forintos aranykoronánkénti áron kelnek el. Különösen az egy tagban lévő, nagyobb, öntözhető területeket vásárolják meg egyes vállalkozások azonnali fizetéssel. A gyengébb termőhelyi adottságú földek iránti kereslet az EU új, 2007-től induló támogatási rendszerével hozható összefüggésbe.