A londoni City csökkentette év végi magyar inflációs előrejelzését

Lefelé módosították idei év végi inflációs előrejelzéseiket londoni feltörekvő piaci elemzők a konszenzusnál sokkal enyhébb novemberi magyarországi inflációs adat után, és egyöntetűen "eldöntött ténynek" nevezték a legalább fél százalékpontos újabb jegybanki kamatcsökkentést a monetáris tanács jövő hétfői ülésén. Ennek helyességéről azonban eltérnek a vélemények.

Reinhard Cluse, a UBS befektetési bankcsoport londoniirodájának európai feltörekvő piaci stratégája, aki az MTI által előző nap közölt előzetes felmérésben novemberre és decemberre is 6,0 százalékos 12 havi előrejelzést adott, kedden, az 5,8 százalékos novemberi adat ismertetése után azt mondta: "többé-kevésbé ténynek tekinthető", hogy az MNB 20-án fél százalékponttal tovább csökkenti alapkamatát.

Cluse az erős forint beszerzési oldali árcsökkentő hatását jelölte meg a piacot meglepő mértékű dezinfláció fő hajtóerejeként, mondván: a forint ereje alacsonyan tartja az olaj és az ipari fémek árát. Emellett a bérkiáramlási ütem lassulása is az év elején vártnál kisebb költségnyomást eredményezett - tette hozzá.

A UBS vezető térségi elemzője szerint a novemberi adat után az év végi 12 havi infláció az általa eddig várt 6,0 százalék helyett nagyobb valószínűséggel 5,9 százalék lesz. A jövő év első negyedében az infláció "markánsan 5 százalék alá" süllyed tovább; ebben szerepe lesz az akkor belépő, éves összevetésű pozitív bázishatásoknak is - mondta.

Az 5 százalék alatti inflációs környezetben Cluse szerint az MNB-nek újabb 0,75 százalékpontos kamatcsökkentésre nyílik módja 2005 első negyedében.

Arra a kérdésre, hogy a jegybank meddig csökkentheti kamatát a hozamelőnyre játszó portfolió-befektetők elriasztásának kockázata nélkül, Cluse azt mondta: 8,75 százalékos nominális kamatszintnél az MNB-nek "már jó oka lesz legalábbis lassítani" a további pénzügypolitikai enyhítés ütemét.

Michal Dybula, a BNP Paribas vezető térségi elemzője az MTI-nek azt mondta: a vártnál erősebb dezinfláció fő hajtóereje az üzemanyagárak csökkenése, amelyet megtetéz a forint erőteljes felértékelődése különösen a dollárral szemben (amelyben az olajbehozatalt fizetni kell).

Dybula szerint is ténynek tekinthető a jövő hétfői fél százalékpontos MNB-kamatcsökkentés. A BNP Paribas elemzője a jövő év első három-négy hónapjára további 1,00-1,50 százalékpontos csökkentést is el tud képzelni, vagyis áprilisra szerinte 8,00-8,50 százalékig süllyedhet a jegybanki alapkamat. Ennek azonban az a feltétele, hogy a forint addig ne gyengüljön 255 forint/euró fölé - tette hozzá.

Dybula, aki az MTI előző napi felmérésében 5,8-5,9 százalékos idei év végi 12 havi inflációt valószínűsített, a keddi adatismertetés után azt mondta: most már valószínűbb az 5,6-5,7 százalékos év végi infláció 2004-ben.

A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (DrKW) kedden, a novemberi adat közlése után kiadott gyorselemzése azt írta: különösen kedvező az eddig magát makacsul tartó maginfláció jelentős csökkenése, mert ez jelzi, hogy szélesebb bázisú dezinflációs folyamat indult meg a magyar gazdaságban.

A DrKW a vártnál sokkal kedvezőbb novemberi adat után 5,9 százalékról 5,7 százalékra csökkentette az idei év végére, és 5,2 százalékról 5,1 százalékra a 2005 végére adott 12 havi inflációs előrejelzését, megjegyezve ugyanakkor, hogy a csökkentett előrejelzések is még mindig a hivatalos cél felett vannak.

A Dresdner elemzői szerint is bizonyosnak tűnik a jövő hétfői fél százalékpontos kamatcsökkentés. A kommentár hozzáteszi azonban, hogy "nem tűnik helyénvalónak" az összesen 2,50 százalékpontos kamatcsökkentési hullám egy olyan évben, amikor immár másodszor egymás után nem teljesül az inflációs cél, "a költségvetési politika elszabadult", és a folyómérleg-hiány a GDP 9,5 százaléka közelében jár.

A DrKW szerint a jelenlegi, 4 százalék körüli reálkamatszinttel az MNB elérte azt az alsó határt, amelyen a külföldi befektetők még hajlandók fedezni a magyar deficiteket, a forint több mint 6 százalékos idei felértékelődése azonban a gazdaság szempontjából semlegesítette az eddigi kamatcsökkentések zömét. A Dresdner számítása szerint az idei eddigi forinterősödés 2,86 százalékpontos pénzügypolitikai szigorítás hatásának felel meg.

Ilyen körülmények között az MNB hajlamos lehet a 4 százalékos reálkamatszint alá menni, ezzel azonban már gyors forintleértékelődést kockáztathat - áll a keddi londoni DrKW-elemzésben. (ebroker)