Szexbotrány, bébikaja-szennyezés, árfolyamzuhanás: innen szép felállni, de a Nestlé nekidurálta magát

Pozitív hírekkel igyekszik eltüntetni a Nestlé a bébiételbotránnyal a hírnevén ejtett foltot. Európa piacvezető feldolgozottélelmiszer-gyártója történetének legnagyobb visszahívását volt kénytelen elrendelni az elmúlt hetekben, miután az SMA márkájú tápszereinél hánytató hatású méreganyag-szennyezés gyanúja merült fel. 

A botrány a legrosszabbkor jött a tavaly ősszel a munkahelyi nőügyeibe belebukott, s emiatt távozni kényszerülő Laurent Freixe vezérigazgató helyére ültetett Philipp Navratil számára. Az ajtót rögtön egy 16 ezer fős leépítéssel és gyökeres szerkezetváltás ígéretével berúgó Navratil másfél éven belül már a harmadik vezérigazgató a nagy generálra szoruló Nestlénél, amely csak nehezen kezd kikecmeregni a 2024 szeptemberében kirúgott, az áremelési politika eredményességében bigottan hívő német topmenedzser, Mark Schneider által kavart slamasztikából.

A Nestlé új vezére már hozza az első eredményeket 

Navratil azonban valamit biztosan jól csinál, ez igazolja vissza munkásságának első negyedéve is. A Nestlé csütörtökön publikált, 2025 záró negyedévéről szóló gyorsjelentése szerint a 23,62 milliárd svájci frankos árbevétel 2,5 százalékkal kevesebb ugyan az egy évvel korábbinál, viszont a szerves, tehát az akvizíciós és árfolyamhatásoktól szűrt éves változás 4 százalékos mértéke meghaladja a 3,4 százalékról szóló elemzői várakozásokat. 

Márpedig a piac számára az organikus növekedési dinamika az egyik legfontosabb mutató. A Nestlé számára a svájci frank ereje miatt a rendszerint negatív árfolyamhatásokkal amúgy sem lehet mit kezdeni, az külső körülmény. A növekedés alapjait egyébként már a harmadik negyedévben letették, akkor itt 4,5 százalékos pluszt mértek, szemben a piac által várt 3,7 százalékkal. 

Októberben az volt a kitűzött cél, hogy az éves forgalom „valamennyivel haladja meg” a 2024-es szintet, végül ez nem sikerült. Két százalékos mínusz és 89,49 milliárd frankos bevétel jellemezte a tavalyi évet, a tiszta nyereség pedig 17 százalékkal, 9,03 milliárd frankra süllyedt, de üzemi szinten csak 8,4 százalékos volt a visszaesés (14,39 milliárd frank).

A befektetők a kilátásokra voltak elsősorban kíváncsiak, ebben pedig Navratil nem okozott csalódást, igaz, nem is lőtt túl a célon. A tavalyi 3,5 százalékos organikus bevételnövekedést idén a 3–4 százalékos sávba várja, míg az elemzői konszenzus 3,2 százalékról szól. A növekedést szerkezetváltással támogatja a cégvezetés, ennek jegyében úgy határoztak, hogy egyszerűsítik a vállalati struktúrát, és a jövőben négy üzletágra koncentrálnak, ezek

• az állateledelek,
• a kávék,
• a bébitápszerek,
• az élelmiszerek és snackek

köré épülnek fel. Ezeknek a marketingjét is szoros felügyelet alatt tartják, itt is költségcsökkentések várhatók. A Nestlé termékkínálata viszont szűkül a fagylalt- és jégkrémüzletág értékesítésével. 

Francia kézbe kerülhetnek a Nestlé jégkrémei

A Haagen-Dazs és a Mövenpick márkák gyártását továbbra is a Froneri végzi majd, a Nestlé az ebben lévő 50 százalékos tulajdonrészét tervezi értékesíteni a társtulajdonos francia PAI Partners befektetési társaságnak, amely emellett olyan márkák birtokosa is, mint a Pret a Manger és a Bofrost.

A gyorsjelentésben megerősítették a költségcsökkentési program számait, így a 16 ezer fős leépítést is. A svájci óriásvállalat világszerte 277 ezer embert foglalkoztat, azaz a leépítési ráta 5,8 százalékos lesz.

A leépítési hullám része annak a befektetői bizalomnövelő tervnek, amely működési fronton eredetileg 2,5 milliárd svájci frankos megtakarítást irányzott elő 2027 végéig. Ezt azonban Navratil félmilliárddal már megtoldotta, s bejelentése szerint jól haladnak, 20 százaléknyit már sikerült is megspórolniuk.