A magyar piaci szereplők ajánlották fel eddig a legtöbb gabonát (elsősorban búzát és kukoricát) az uniós intervenciós felvásárlásra - tudta meg a Világgazdaság. A hazai termelők által felkínált árumennyiség eléri az EU25-ben felajánlott teljes készlet felét. Az FVM adatai szerint az uniós terménytulajdonosok a közelmúltig összesen 4,2-4,5 millió tonna intervenciós gabonát kívántak eladni, amelyből a Magyarországon bejelentett mennyiség több mint 2,2 millió tonnát tett ki.

Mint ismert, az EU-felvásárlás lényege, hogy Brüsszel a terményt az előre közzétett, 101,31 eurós (mintegy 25 ezer forintos) tonnánkénti alapáron megveszi. A magyar piaci szereplők az idén először élhetnek az uniós intervenciós lehetőséggel. A felkínálási időszak november elsejétől kezdődött és a jövő év május 31-ig tart. Ez azt is jelentheti, hogy az országok közötti felkínálási arányok még jelentősen változhatnak. Szakértők mindenesetre további komoly magyar részvétellel számolnak, mivel az előrejelzések szerint a hazai felajánlás meghaladhatja a 4-5 millió tonnát is.

Az intervenció iránti fokozott magyar érdeklődés egyik oka, hogy a gazdák rekordnak számító, 16-17 millió tonnás termést takaríthatnak be. Gond ugyanakkor, hogy az utóbbi hónapok tonnánkénti piaci árai búzánál 18-20 ezer, kukoricánál 16-18 ezer forint között mozogtak. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az EU-tagállamok zömében a gabona elhelyezését nem hátráltatják raktárproblémák, így a tulajdonosok novembertől nem kényszerültek azonnali felkínálására. Nálunk viszont a magántárolást - legalábbis korábbi érdek-képviseleti és minisztériumi nyilatkozatok szerint - számos termelőnél raktárhiány nehezíti, szabad intervenciós tárolótér pedig alig akad.

Értesüléseink szerint a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyelőre 500 ezer tonna gabona raktározását tudja megoldani, vagyis 1,7 millió tonna áru elhelyezéséhez nincs intervenciós tároló. A feszültségek enyhítése érdekében az FVM decembertől korrigálta a raktárbérleti szerződések feltételeit. A változtatások lényege, hogy az MVH mostantól a piaci szereplőkkel nemcsak határozatlan idejű (a gyakorlatban többnyire 12+12 hónapos), hanem rövidebb megállapodásokat is köthet. Utóbbi megoldástól a tárca egészen a közelmúltig elzárkózott, míg az ágazati érdekképviseletek a könnyítéseket sürgették.

A rövidebb bérleti idő azért lehet fontos, hogy az árutulajdonosok (főként a termelők) ne csak áruikat, hanem azzal együtt saját raktáraikat is felajánlják az intervencióra. A gazdálkodók zöme ugyanis legkésőbb a jövő évi betakarításig vissza kívánja kapni tárolóit, hogy az új termést biztonságosan elhelyezhesse. Mivel eddig erre nem volt megfelelő garancia, a tulajdonosok csak áruikat kínálták fel, így az elhelyezésről az MVH-nak máshol kellett volna gondoskodnia. Az FVM viszont mostantól lehetőséget nyújt arra, hogy a raktárbérleti szerződéseket már 2005. május 31-től meg lehessen szüntetni. Az MVH pedig vállalja, hogy a tárolókat a kijelölt határidőre kiüríti.