Európáért versengő városok
Egyes vélemények szerint az első pályázati fordulóban nem lesz tényleges szűrő, és - hacsak valamely pályázó formai hibákat nem vét - nem zárnak ki senkit. Mesterházy Balázs miniszteri biztos ezt határozottan cáfolta. Szeretnének minden igényes és ígéretes pályázatot továbbjuttatni, hiszen ezáltal ösztönözhető a városok kulturális tevékenysége, de kevés az esélye annak, hogy minden városnak sikerüljön ez - mondta a Világgazdaságnak Mesterházy Balázs. Hozzátette, nem hiszi, hogy a formai kritériumok valós problémát jelenthetnének, a tartalom tekintetében viszont tényleges szűrést fognak végezni már az első körben is.
A pályázó városok tisztában vannak azzal, hogy az Európai Unió a rendezvényt csak igen jelentéktelen összeggel támogatja. Ennek ellenére az elképzelések között szerepel az uniós források bevonása. A lapunk által megkérdezett önkormányzatok mindegyike a strukturális vagy kohéziós alapokból szerzett támogatások segítségével kívánja megvalósítani a tervezett beruházásokat, és a legtöbb fejlesztést a városok a kulturális fővárosi pályázat eredményétől függetlenül is végre akarják hajtani. A részletes megvalósíthatósági tanulmányokat viszont a pályázóknak csak akkor kell kidolgozni, ha bekerülnek a második fordulóba, így akkor kalkulálhatók a költségek is.
Egyedül Budapest képes a legkisebb befektetéssel a legnagyobb kulturális, gazdasági és idegenforgalmi hasznot hozni az egész ország számára e rendezvénysorozat helyszíneként - mondta tegnap Demszky Gábor főpolgármester. Csak a fővárosban van elég szálloda, színház, hangversenyterem, múzeum, mozi, így nem kell költséges ideiglenes rendezvényközpontokat építeni. A fővárosi önkormányzat a programsorozatba bevonná a pályázó vidéki városokat, illetve a határon túli magyar városokat is.
A fővárosi projekt mottója: Víz és Metropolis. A Dunára a rendezvénysorozat jelképeként ideiglenes úszó "szigetet" terveznek. Észak-Budán, a fővárosi tulajdonú gázgyári terület revitalizálásával a 21. századi nagyvárosi kultúra koncepciójának jegyében új műszaki múzeumot, illetve "science parkot" alakítanának ki. Kiemelt szerepet kapna a Várkert-bazár újraélesztése, a budai alsó rakparton zöld sétány kialakítása, Pesten a közraktárak épülettömbjének felújítása, nagyrészt kulturális céllal. A tervek között szerepel egy gyalogoshíd megépítése is a Dunán. A fejlesztések minden esetben önkormányzati részvétellel, de magántőke bevonásával, PPP-alapon történnének.
Pécs több jelentős fejlesztést is megálmodott. Az egyik legfontosabb beruházás egy többfunkciós, de alapvetően hangverseny rendezésére alkalmas létesítmény kialakítása lenne - tudtuk meg Kunszt Márta alpolgármestertől. Hozzátette, jelentős előrelépést jelentene a keleti városrész fejlesztése, ezen belül is a Zsolnay-örökség helyreállítása. A Balokány-ligetben pedig élményfürdőt és szabadidőközpontot kívánnak létesíteni. Az alpolgármester elmondta, a költségvetési és uniós források mellett a kapcsolódó beruházások esetében - így a szállodák és éttermek építésénél - a magántőkét is be kívánják vonni.
Debrecenben már 2005 végére elkészül egy 1100 személy befogadására alkalmas konferencia-központ; a piactér rehabilitációjának keretében építenének egy színházat, egy városi galériát és egy ifjúsági szórakoztatóközpontot - mondta Turi Gábor alpolgármester. A tervek között szerepel egy 20-25 ezer fő befogadására alkalmas stadion építése is, illetve esztétikai szempontból sürgetővé vált a lakótelepek rehabilitációja is. Turi Gábor megjegyezte, folynak ugyan tárgyalások nagy cégekkel, de nagyon nehéz szponzorokat szerezni ezekre a rendezvényekre, a legjelentősebb összegek ugyanis Budapestnek jutnak.
