Gazdasági statisztika
A GDP becslésére sokféle lehetőség van, leggyakrabban a termelési és a felhasználási oldalról szokták megragadni. A termelési oldalról a mezőgazdaság, az ipar, az (elkülönítve kezelt) építőipar és a szolgáltató szektor teljesítményét megragadva mérhetjük a GDP-t, illetve annak növekedését. A felhasználási oldalról közelítve a bruttó hazai termék a felhasznált (elfogyasztott, felhalmozott) és exportált termékekkel egyenlő, korrigálva az importfelhasználással (lásd ábránkat GDP szerkezetéről). A tapasztalatok szerint a termelési oldalról a statisztika sikeresebben tudja megragadni a GDP-t, mivel azonban a legnagyobb súlyú szolgáltató szektorról szinte semmilyen előzetes adat nem áll rendelkezésre, a prognózisokat inkább a felhasználási oldalról becsülve szokták készíteni az előrejelzők.
Érdekesség, hogy a növekedési jelzőszámok közül országonként más és más bír kitüntetett szereppel. A legtöbb fejlett ország (és az Európai Unió is) az előző negyedévhez viszonyított, szezonálisan kiigazított indexet tekinti az alapvető (headline) mutatónak, mivel ez jelzi leghamarabb az üzlet ciklusok trendfordulóit. (A különböző indexek sajátosságairól lásd a novemberi mellékletünkben megjelent cikket.)
Többek között a recesszió definíciójában is ez a mutató szerepel: két egymást követő negyedévben negatív negyedéves GDP-növekedési adat esetén beszélünk erről. Sajátos gyakorlatot követ az Amerikai Egyesült Államok, ahol az első helyen közölt GDP-növekedési adat az előbb említett mutató évesített változata. Ezzel egy olyan elméleti számot kapnak, mely azt fejezi ki, hogy mekkora lenne az egy év során mutatott növekedés, ha a következő három negyedévben is hasonló ütemben bővülne a gazdaság (ami nyilván gyakorlatilag lehetetlen). Bár ez a mutató is nehezíti a nemzetközi összehasonlíthatóságot, viszonylag egyszerűen át lehet számítani az unióban headline-ként használt formára. Nem mondható el ugyanez a magyar főadatról, mely az éves változást fejezi ki. Ez a mutató - mivel lassabban mutatja a trendváltásokat, és a bázishatásra is érzékenyebb - konjunktúra-előrejelzés szempontjából kevésbé jó, mint a negyedéves változást kifejező szám. Elsősorban megszokásból használja a hazai média az éves GDP-adatot szívesebben, mivel néhány éve még (a gazdasági szerkezetátalakulás miatt nehezen feltérképezhető és instabil szezonalitási sajátosságok miatt) nem állt rendelkezésre a negyedéves növekedési mutató.
Valójában azonban a negyedéves változást kifejező index már Magyarországon is sok szempontból jobb mutató, lapunk éppen ezért ezt használja elsősorban, bízva abban, hogy mások is követik példánkat.
