Javult a jövedelmezőség a vállalati szektorban
A vállalatok aggregált stabilitási helyzete 2003-ban kedvező irányba változott. A szektor jövedelmezőségi szempontból jobb helyzetbe került: 1998 óta először nőtt az aggregált jövedelemtermelő képesség - állapítja meg tanulmányában Wolf Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa.
A gazdasági környezet változásai 2003-ban a vállalati szektor egyes ágazatait eltérően érintették. A külfölddel versenyző ágazatok piaci lehetőségei a kereslet élénkülésével jelentősen javultak, ez meg is látszott a gyorsan növekvő profitabilitásukon. A feldolgozóipari jövedelmezőség javult leginkább, a szolgáltató ágazatokban 2003-ban kisebb volt a javulás mértéke. Ezekben az ágazatokban jellemzően hazai piacokat célzó vállalatok működnek, így az elmúlt évek magas jövedelmezőségében vélhetően jelentős szerepe volt az élénk fogyasztásnak. 2003-ban a vállalatok 36 százaléka produkált üzemi szintű veszteséget. Ez első látásra kedvezőtlen változás 2002-höz képest (akkor 29 százalék volt az arány), ám árnyalja a képet, hogy ezen vállalatok vesztesége abszolút értékben és az aggregált eredményhez képest is csökkent, ami stabilitási szempontból kedvező fejlemény.
Az aggregált jövedelmezőség növekedésére 1998 óta először volt példa. Ez elsősorban a profitmarzs, vagyis a költséghatékonyság javulására vezethető vissza. Vélhetően jelentős szerepe volt a világgazdasági konjunktúra beindulásával fokozódó exportkeresletnek, és a 2003-ban is élénknek mondható belső keresletnek. Ennek látszólag ellentmond az eszközarányos árbevétel-mutató mérséklődése. E mutató csökkenését azonban az magyarázza, hogy ugyan a szektor egészének árbevétele 2003-ban már gyorsan nőtt, a mérlegfőösszeg még ennél is nagyobb ütemben bővült - vélhetően az élénkülő beruházásokkal összefüggésben.
A vizsgált évben a leggyengébben teljesítő vállalatok távolodtak az átlagtól. Bár ez kedvezőtlen fejlemény, mégsem hordoz jelentős stabilitási kockázatot, mert egyik ágazat sincs túlreprezentálva, és mivel kicsi cégekről van szó, a hozzáadott érték mindössze 2,5 százalékát adják.
Az exportőrök profitabilitásjavulásával kapcsolatban a 2004-es folyamatok ismeretében továbbra is magas jövedelmezőségre számít a tanulány. Ugyanakkor a belföldi fogyasztás dinamikájának lassulása miatt nem lehet kizárni, hogy a szolgáltatók jövedelmezősége 2004-ben mérséklődni fog, ha nem alkalmazkodnak költségeik mérséklésével a megváltozott környezethez. A vállalatok tőkeszerkezetében nem álltak be olyan változások, amelyek fokozták volna a szektor egészének stabilitási kockázatát. A fogyasztási dinamika fényében kedvező fejlemény, hogy a szolgáltatók tőkeáttétele nem növekedett 2003-ban. Kedvezőtlen változás, hogy az építőipari vállalatok kamatfedezete jelentősen csökkent, ami a jövedelmezőség csökkenésére vezethető vissza. A vállalatok eredménye azonban még így is bőséges tartalékot nyújt a kamatjellegű kiadások kifizetésére, és rendszerkockázatot sem hordoz, mert az ágazat súlya kicsi. (VG)
