Kedvező változások mutatkoznak
A lassú konszolidáció jelei figyelhetők meg a külső egyensúly legfrissebb adataiban. Már a pénteken megjelent fizetésimérleg-számokban is szerkezeti javulás mutatkozott, a tegnap napvilágot látott pénzügyiszámlák-statisztika pedig szintén azt jelzi, hogy a nemzetgazdaság finanszírozási igényének struktúrájában kedvező változások következtek be.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság működését 334 milliárd forinttal, a GDP 6,5 százalékának megfelelő értékben finanszírozta a külföld. Az elmúlt egy esztendő támogatási igénye 1,6 ezer milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az utóbbi egy évben stagnálás volt megfigyelhető a nemzetgazdaság külső forrásigényét tekintve, szemben a korábbi másfél év dinamikus egyensúlyromlásával (lásd kisebb ábránkat).
Az összességében mérsékelten kedvezőnek mondható tendenciák nem egyformán jellemzik a gazdaság három nagy szektorát. Leginkább a háztartások pozícióiban tapasztalhatók biztató változások. A múlt évben gyakorlatilag nullára csökkenő megtakarítási hajlandóság emelkedni kezdett. Ebben elsősorban a forint alapú ingatlanhitelek körében megfigyelhető látványos visszaesés játszik közre, amit nem ellensúlyoz teljes mértékben a devizahitelek növekvő népszerűsége - mondja Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. A lakosság eladósodási kedvének csökkenésében feltehetően egyaránt szerepet játszik az államilag támogatott hitelek kondícióinak szigorodása, a visszafogott bérdinamika és a korábban felvett kölcsönök jövedelmi hatása.
A külső egyensúly szempontjából az államháztartás helyzete már nem ilyen rózsás. Az elmúlt másfél év ugyan trendjében egészen enyhe javulást mutat, de az utolsó adatok nem túl meggyőzőek, ráadásul a finanszírozási igény nagyon magas szinten stagnál (lásd nagyobb ábránkat). 2004 utolsó három hónapja feltehetően okozott némi csökkenést, de ettől még igaz: a külső egyensúlyi pozíció megnyugtató mértékű javulásához az államháztartás konszolidációja elengedhetetlen - mondja Forián.
Annál is inkább, mivel a vállalati szektor a világgazdaság magára találásával párhuzamosan beruházásaihoz egyre több külső forrást igényel. Figyelve a feldolgozóipar rendkívül dinamikus felhalmozási tevékenységét, tulajdonképpen az a meglepő, hogy a vállalatokat éves szinten még mindig mindössze hatszázmilliárd forinttal finanszírozza a külföld. Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a tranzakciók egyenlegét egyre nagyobb mértékben befolyásolja a hazai vállalatok külföldi tulajdonszerzése is.
