Mesic maradt a horvát államfő
A gyors EU-csatlakozás ígérete és kilátása volt a döntő szempont, amiért a szavazásra jogosul horvátok az elnökválasztás második fordulójában is olyan nagy arányban támogatták Stipe Mesic jelöltségét - hangoztatják kommentátorok. A konzervatív ellenlábasa felett 66:34 százalékos arányban győzedelmeskedő politikus a jogrendnek az EU-normákhoz való mielőbbi igazítását és a csatlakozási tárgyalásokon követendő stratégia kidolgozását minősítette a legfontosabb politikai feladatnak.
Az EU-tagállamok fővárosaiban mindenekelőtt azt írják Mesic javára, hogy a hivatali előd, Franjo Tudjman tekintélyelvű kormányzása után visszavezette Horvátországot az európai politizálás fő irányaihoz, és a 2000-ben kezdett, első ötéves elnökségi időszak kezdeteitől nagy erővel munkálkodott a Nyugathoz fűződő kapcsolatok kiépítésén. Bár a horvát alkotmány korlátozott hatásköröket ad az államfőnek, Mesic máris kijelentette, hogy a második elnöki terminusa során még alaposabban követi a kormánynak az EU-csatlakozás előkészítése érdekében kifejtett tevékenységét. A választás második fordulója után - a Reutersnak - adott első nyilatkozatában különleges jelentőséget tulajdonított a gazdaság élénkítésének és a foglalkoztatási helyzet javításának mint az uniós viszonyokhoz való felzárkózás elsődleges útjának.
Horvátország március 17-én kezdheti az EU-val a csatlakozási tárgyalásokat. A Reuters által idézett - de meg nem nevezett - európai vezetők mindazonáltal arra figyelmeztettek, hogy a tervezett start késedelmet szenvedhet, ha addig Zágráb nem keríti kézre és adja át a balkáni háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek Ante Gotovina tábornokot, akit horvát részről elkövetett atrocitásokért tesznek felelőssé. Mesic szerint a csatlakozási tárgyalásokat mindenképpen el kellene kezdeni, mert véleménye szerint a 2001 óta szökésben lévő katona nincs az országban. Az újraválasztott elnök szerint a márciusi startnál jóval többet veszíthet az ország, ha megtörik a folyamat lendülete.
