naptár

Január 18.

Fogyasztói árak (december)

A ma megjelenő fogyasztóiárindex-adatokkal lezárul a 2004-es esztendő. A decemberi szám után indul meg majd az igazán nagy számolgatás azzal kapcsolatban, hogy mekkorát esik az infláció az év első hónapjaiban, amikor az éves áremelkedési ütemből kiesik a 2003. eleji áfaemelés hatása. Ehhez szolgál kiindulási alapul a múlt év utolsó adata, amely a várakozások szerint nyáron indult dezinfláció folytatódását mutatja majd. A novemberi 5,8 százaléknál a Reuters elemzői felmérése szerint senki nem számít magasabbra, a konszenzus 5,7 százalék.



n Áralakulás

Forrás: KSH

(novemberben, százalék)

Havi vált. Éves vált.

Élelmiszerek 0,3 4,5

Szeszes ital, dohány 0,1 10,8

Ruházkodás 0,4 2,3

Tartós fogy. cikk 0,0 -0,9

Háztart. energia 0,3 10,8

Egyéb cikk, üzemanyag -0,2 3,9

Szolgáltatások 0,0 7,1

Fogyasztói árindex 0,1 5,8

Maginfláció 0,3 5,3

Nyugdíjas infláció 0,2 5,7



Január 19.

Létszám és kereset (november)

A fokozatosan mérséklődő bérkiáramlás és az ideiglenesen megugró infláció hatására 2004-ben nulla körül lesz a reálbér-növekedés mutatója. Az utolsó hónapok már enyhén negatív számokat jeleztek, amivel összefüggésben a lakossági fogyasztás növekedési üteme is mérséklődni kezdett. Novemberben feltehetően szintén "mínusz nulla" lesz a reálkeresetek növekedése.



Január 24.

A monetáris tanács ülése

Amennyiben teljesülnek a várakozások a negyedik egymást követő kamatdöntő ülésen határozhat az 50 bázispontos kamatcsökkentésről a monetáris tanács. Az óvatos mérséklés politikáját követő testületnek még nem áll majd rendelkezésére az igazán informatív januári inflációs adat. Elképzelhető, hogy a döntésben már részt vesz az a négy új tanácstag is, akiket a kormány küld a testületbe. A januári tanácsülés jegyzőkönyve (másodszor a jegybank történetében) február 11-én kerül nyilvánosságra.



Január 27.

Foglalkoztatás és munkanélküliség (december)

Hiába gyorsult összességében a gazdaság tavaly, a munkanélküliségi ráta csökkenése megállt, sőt év végén határozott emelkedésbe kezdett. A vállalati beruházási aktivitás ismeretében ez meglepő folyamat. Egyelőre nem tudni, hogy csupán a munkaerő-felvétel késlekedéséről van-e szó, vagy az utóbbi évek rendkívül gyors bérnövekedése miatt "óvatosabb" lett a kereslet a munkaerőpiacon. A tisztánlátást nehezíti, hogy a foglalkoztatottak számának alakulásáról meglehetősen ellentmondásos adatok érkeznek a különböző forrásokból. A mintavételes eljárás a foglalkoztatás apadását, az adminisztratív felmérés viszont stagnálást, enyhe emelkedést jelez.



n A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása

Forrás: KSH

(ezer fő)

2003. szeptember- 2004. szeptember- Változás

november november (%)

Foglalkoztatottak 3971,9 3914,9 -57,0

Munkanélküliek 232,9 261,7 28,8

Gazdaságilag aktívak 4204,8 4176,6 -28,2

Gazdaságilag nem aktívak 3534,8 3544,6 9,8

Munkanélküliségi ráta (%) 5,5 6,3 0,7



Február 1., 8.

Külkereskedelmi forgalom (november, december)

Egy héten belül a novemberi revízió és a teljes 2004-es esztendő külkereskedelmi adatai is megjelennek. Az európai uniós csatlakozással bekövetkező módszertani változások óta - csakúgy, mint más országokban - meglehetősen nagy bizonytalanságban hagyják az elemzőket a külső egyensúlyi folyamatokat illetően. A sok egyszeri tényező hatása azonban szép lassan eltűnik, és egyre biztosabban lehet majd megállapítani, hogy a lassú egyensúlyjavulásra utaló halvány jelek mennyire voltak igazak.