Segélyei ellopása ellen küzd a Világbank
A Világbank eddig kipróbálatlan módszerrel igyekszik megakadályozni, hogy egy 3,7 milliárdos csádi olajvezeték-építési tervhez nyújtott százmillió dolláros segélynél a beruházás megvalósulása után a bevételeket ellopják. A módszer lényege, hogy a londoni Citibanknál lévő számláról csak feltételekkel lehet lehívni a pénzt, és így bizonyos, hogy az egészségügyi, vidékfejlesztési, infrastrukturális és környezetvédelmi célokat szolgál majd.
Ennek ellenére sokan bírálják a föld alatti vezeték építéséhez való nemzetközi hozzájárulást és a segélyek felhasználását a hasonló, korrupciós szempontból kétesnek minősülő projekteknél - írja a Bloomberg. A hírügynökség által idézett szakértők szerint a csádihoz hasonló korrupt kormányban nem lehet bízni. További problémát jelent, hogy a vezetéket olyan vállalatok építik, amelyeknek még közvetetten sem szabadna közpénzt adni: az Exxon, a ChevronTexaco, a Dutch/Shell és a Halliburton, utóbbi vezetője Dick Cheney amerikai alelnök volt.
A probléma általánosítható. Kenneth Rogoff, az IMF volt főközgazdásza szerint az Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) évi 3 milliárdos kötvénykibocsátásával főleg olyan tervekbe száll be, amelyek nélküle is létrejönnének. A Világbank leányintézményeként működő IFC 2004. évi jelentése szerint azonban az intézmény csak akkor vesz részt a tervekben, ha azokhoz különleges módon tud hozzájárulni.
A Világbank csoport részvétele bizonyossá teszi a környezetvédelem magas színvonalát és a bevételek célszerű felhasználását - védekezik a washingtoni székhelyű intézmény.
Michael Klein, az IFC főközgazdásza szerint egy kockázatitőke-kihelyező intézmény esetében ha a tervek 50 százaléka meglehetősen jó, az nyilvánvalóan sikernek tekinthető. Egy 1995-1997 évi értékelés szerint a kihelyezések 58 százaléka pozitív hozzájárulást jelentett a segélyezett országok fejlődéséhez.
