Tolmácshiány az EU-ban
Az unióhoz májusban csatlakozott országok nyelvein dolgozó tolmácsokból és fordítókból sem sikerült még feltöltenie a megcélzott létszámot az Európai Bizottságnak. A brüsszeli testület szerint nyelvenként és naponta 80 tolmácsra lenne szükség, ami a gyakorlatban mintegy 120 fős létszámot jelent. A helyzet éppen a magyar nyelv esetében a legjobb, ám még itt is csak 88 tolmács áll a bizottság rendelkezésére. A legproblémásabb a máltai: a 2003. novemberi felvételi vizsgán egyetlen máltai tolmács sem felelt meg, így a bizottság jelenleg csak nyolc, szabadúszó munkatársat tud foglalkoztatni.
Hasonlóan nehezen megy a fordítói létszám feltöltése is. A kilenc új nyelv mindegyike esetében 90, vagyis összesen 810 fordítóra lenne szükség, ám a tavalyi év végéig mindössze 296 főállású alkalmazottat sikerült munkába állítani. 22 fordítóval itt is a máltai nyelv helyzete a legmostohább; a magyarra 33-an jutnak. A bizottság reményei szerint az összlétszám 2005 első felében 451-re emelkedik.
Miközben Brüsszel a legutóbbi bővítés nyelvi kihívásaival igyekszik megbirkózni, már az újabb nyelvek megjelenésére is készül. Bulgáriában és Romániában a 90-es évek eleje óta ad segítséget a tolmácsoktatók képzéséhez, 2002 óta pedig közvetlenül is részt vesz tolmácsok felkészítésében a két tagjelölt országban. Horvátországgal tavaly novemberben kezdte meg az együttműködést ezen a területen. Újabb megpróbáltatás elé állíthatja az uniót Ciprus esetleges újraegyesülése, hiszen akkor a török nyelv is hivatalossá válna. Az már most biztosra vehető, hogy ciprusi törökökkel nem lehet majd megoldani a nyelvi gondokat; Brüsszelnek azokhoz a török tolmácsokhoz kell majd fordulnia, akikkel jelenleg is dolgozik. Hasonló volt a helyzet Portugália 1986-os csatlakozásakor, amikor kezdetben brazil tolmácsok segítségével hidalták át a nehézségeket.
