Tolvajok és rongálók okoznak millós károkat a könyvtárakban
Évente sok százezer forintos kárt okoznak a könyvrongálók és tolvajok a megyei bibliotékák többségében; az elkövetők rendszerint saját célra csonkítják meg a kiadványokat, de előfordulnak megrendelésre dolgozó profi tolvajok is.
A legtöbb könyvtár biztonsági intézkedések bevezetésével igyekszik meggátolni a lopásokat, az olvasótermeket kamerák figyelik, a kijáratnál "mágneskapu" jelez, ha a könyvet védő vonalkódot érzékeli, ennek ellenére előfordulnak "trükkös" esetek.
A tapasztalatok szerint a leggyakoribb az, amikor a szövegrészeket, illusztrációkat zsilettpengével távolítják el, vagy egyszerűen kitépnek oldalakat.
Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) a szándékos rongálások értéke eléri 2-3 millió forintot - mondta Tóth Ferenc, az intézmény olvasó és tájékoztatási szolgálatának vezetője.
"Könyvet lopni nem tudnak az olvasók, mert minden könyv elektromos jelzőszállal van ellátva, így a kijáratnál jelez egy berendezés, de éves szinten hat-tíz próbálkozás történik" - tette hozzá.
Ha valakit rajtakapnak a lopáson, az egész életre szóló kizárást von maga után - közölte, megjegyezve, az OSZK nem kölcsönző könyvtár, onnan könyvet nem lehet kivinni, az tehát nem fordulhat elő, hogy otthonról hozott kötetekre cserélik a könyvtári példányokat.
Az olvasótérben teremügyeletes felügyeli a rendet, valamint kamerák segítik a munkatársakat. Tóth Ferenc a legkirívóbb esetként említette, tavaly valaki húsz kötetből csak a gyermekábrázolásokat vágta ki, sajnos ezt későn vették észre.
Az osztályvezető elmondta, hogy az Országos Széchényi Könyvtárnak saját kötészete és restaurátorműhelye van, éves átlagban a javításra körülbelül kétezer munkaórát fordítanak.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban kirívó rongálás nem történt az elmúlt években - mondta Fodor Péter főigazgató.
Közlése szerint a könyveket és más kiadványokat elektronikus védőrendszerrel látják el. Ha valakit mégis lopáson kapnak, az illetőt kizárják a látogatók köréből és pert indítanak ellene.
A főigazgató szólt arról, hogy az időben vissza nem hozott könyvek után napi 12 forint késedelmi díjat számolnak fel, de a "megbocsátás napján" büntetlenül vissza lehet vinni a könyveket.
Ezt a fajta "amnesztiát" több megyei könyvtár is bevezette. A tapasztalatok szerint az akció igen eredményes, sok olyan mű is visszakerül ilyenkor, amelyről már rég lemondtak.
Ha valamely szerzőt vagy történetet ,felkap, a média, akkor arra lehet számítani, hogy a könyvek némelyike nem kerül vissza az állományba" - mondta a Békés Megyei Könyvtár vezetője, Ambrus Zoltán.
Az igazgató közlése szerint a hozzájuk beiratkozott olvasók elsősorban a főiskolai, illetve egyetemi tankönyveket, jegyzeteket nem hozzák vissza. A tankönyvek mellett "keresettek" az izgalmasnak, botrányosnak nevezhető újdonságok is.
A könyvtárvezetők a legálisan kikölcsönzött könyvek "visszaszerzését" tartják a legproblematikusabb ügynek, sokan ugyanis többszöri felszólításra sem adják vissza a könyvet.
Ezzel a jelenséggel szemben szinte tehetetlenek, hiába nyernek pereket, a kár nem térül meg, mert a bírósági határozatot nem tudják érvényesíteni.
A Veszprém Megyei Könyvtárban például előfordult, hogy a Révay Lexikonból negyven oldalt vágott ki valaki, egy 19. századi kiadványt pedig teljesen kiszakítottak a borítójából, s a helyébe egy mai kötetet raktak - mondta Madarászné Szakmáry Katalin igazgatóhelyettes.
A pécsi Csorba Győző Megyei Könyvtárban valaki a közelmúltban az ellopott rész címét tollal kihúzta a tartalomjegyzékből, hogy azt olvasótársai ne is keressék. Az intézmény olvasószolgálatának vezetője elmondta, mások azzal próbálkoznak, hogy a "zsákmányt" egyszerűen kidobják az ablakon és hazafelé menet az udvaron felszedik. Előfordult, hogy a kijáratnál a mágneskapu fölé tartották a könyvet, nehogy a műszer csipogni kezdjen.
A "legrutinosabbak" a vonalkódokkal ügyeskednek. Gyakran megesik, hogy az értékes könyv kódját egy olcsó kiadványba ragasztják, és azt hozzák vissza a könyvtárba - mondta Fehérváry Klára.
Jász-Nagykun-Szolnok megye főkönyvtárában, a szolnoki Verseghy bibliotékában a legutóbbi kirívó eset 2002-ben történt, akkor sem könyv, hanem a 3500 darabos CD-tárból, a védőborító megléte ellenére, mintegy félszáz könnyűzenei lemez tünt el - közölte Takács Béla szakmai igazgató.
A könyvek épségét igyekeznek oly módon is védeni, hogy a könyvtár fénymásolást vállal önköltségi áron. A bibliotéka az 1700-as, 1800-as évekből származó könyvritkaságokat vagy helyismereti dokumentumokat elkülönítva tartja, csak személyes kérésre, kézbe adja ki - jegyezte meg.
A székesfehérvári Vörösmarty Könyvtár vezetőjének tájékoztatása szerint legutóbb egy "művészetkedvelő" rongálót lelepleztek le: az olvasó a kölcsönzött képzőművészeti albumokból kivágott képekből egész reprodukció-gyűjteményt állított össze magának; a gondosan felragasztott, rendszerezett képeket megtalálták a lakásán. Komlósy József elmondta, hogy az okozott kárt megtéríttették a férfival. Az igazgató közlése szerint az olvasóteremben elhelyezett biztonsági berendezés működtetése óta szinte teljesen megszűnt a könyvlopás.
A szándékos rongálás körébe tartozik, amikor az olvasó a könyvben aláhúzza a szöveget, vagy jegyzetel az oldal szélére.
A Debreceni Egyetemi Könyvtár olvasószolgálatának vezetője, Pálné Péter Judit szerint elsősorban a tankönyvek vannak veszélyben, mert azokat a hallgatók a sajátjukként kezelik és különböző színű filcekkel aláhúzzák a sorokat, kiemelve a lényeget.
A Szegedi Tudományegyetem könyvtárában inkább a könyvcsonkítások a jellemzőek. A rongálók egy-két oldalt vágnak ki a kötetekből, amit gyakran csak sokkal később vesznek észre a könyvtárosok - mondta Máder Béla főigazgató.
Közlése szerint a könyvtár tavaly december elején költözött új épületbe, ahol már az összes, szabadpolcon található könyvet ellátták mágneses védelemmel.
A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban a könyvtári dokumentumok megrongálásával okoznak károkat az olvasók - mondta Pallósiné Toldi Márta igazgató. A megrongálódott dokumentumokat lehetőség szerint másolatokkal pótolják, ám gyakran az eredeti példány tűnik el nyom nélkül. Az olvasószolgálatnál szúrópróbával ellenőrzik a visszahozott könyvek állapotát, belelapoznak az egyes példányokba, zsírfoltot, tintafoltot, szakadási nyomokat keresnek - tette hozzá. "A legtöbb esetben újrakötési értéket kérünk, tapasztalataink szerint a károkozó elismeri és megtéríti az okozott kárt" - mondta.
A szegedi Somogyi Könyvtár igazgatója szerint a legkomolyabb gondot a régi atlaszok megcsonkítói okozzák; az ilyen bűncselekmények elszaporodása nemzetközi trend, mivel komoly piaca alakult ki a 17-18. századi térképeknek - mondta Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. A szakember szerint "olyan profi bértolvajok foglalkoznak az oldalak kimetszésével, akik gyakran megrendelésre dolgoznak".
A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat Méliusz Juhász Péter Könyvtárának vezetője azt tapasztalta, hogy újból gyakorlattá vált a folyóiratok cikkeinek, lapjainak kiszaggatása, amit nem mindig vesznek észre a könyvtárosok.
"Korábban fénymásolatot lehetett készíteni egy-egy cikkről, de a szerzői jogi törvény értelmében ma már a teljes cikket nem lehet kimásolni" - mondta Gellér Ferencné igazgató.
A "szemfülesebbek" ezért egyik nap a cikk egyik felét, másik nap a másik felét másoltatják ki, de többnyire egyszerűen kitépik a folyóiratból az ominózus írásokat - tette hozzá.
A kaposvári Megyei és Városi Könyvtár igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy a rongálásra legtöbbször csak utólag, a raktári bevételnél derül fény.
"Elrettentésül" kétszer is kiállítást rendeztek a megrongált könyvekből, de az nem sokat használt - mondta Varga Róbert, hozzátéve, hogy a könyveket saját kötészetünkben javítják, egészítik ki. Közlése szerint a legtöbbször a jogszabálygyűjteményeket, tanulmányköteteket csonkítják meg, dacára annak, hogy olcsón lefénymásolnák az azt igénylőnek, most már akár színesben is. Az értékes gyűjteményt térfigyelő kamerákkal próbálják védeni, míg a rongálásnak leginkább kitett kiadványt, a Magyar Közlönyt csak számítógépen "forgathatják" az olvasók. (budapest.hu)
