Felzárkózás indult Csongrádban
A Magyarország délkeleti részén található Csongrád megyének a mai napig nem sikerült leküzdenie a jugoszláv válságból származó hátrányokat, azok elhúzódó hatásai még ma is érzékelhetők. Az országba akkor érkezett a legtöbb befektetői tőke, amikor a Budapesttől 150-170 kilométerre fekvő csongrádi övezet geopolitikai helyzete bizonytalanná vált a déli határ közelsége miatt. Az ezredfordulóra stabilizálódott a balkáni térség, Románia felzárkózott a belépésre váró országok közé, és új gazdasági folyamatok indultak be. Az EU-csatlakozás Szeged és a megye számára előnyt hozott: az itt élők a közösség utolsó "állomáshelyén" nemzetközi gazdasági szerepköröket vállalhatnak fel az áruforgalom lebonyolításában és a gazdasági-tudományos kapcsolatokban.
Az új lehetőségek kihasználása gyorsabb fejlődési pályára terelheti a megye gazdaságát, de vélhetően csak akkor, ha a jugoszláv válságból adódó hátrányok leküzdéséhez érdemi befektetői és brüsszeli források érkeznek. A geopolitikai előny akkor használható ki, ha a megye térségeiben és a dél-alföldi régió fővárosának számító Szegeden korszerű, határokon átnyúló infrastruktúra és szolgáltatási intézményrendszer épül ki. A város és a megye vezetői felismerték, hogy a második Nemzeti fejlesztési terv adhat esélyt a gazdasági felzárkózásra. A lehívható több tíz milliárd forintos támogatással a közösségen belül és kívül is versenyképessé tehető a térség.
Csongrád megye települései átfogó programcsomagokkal készülnek a brüsszeli finanszírozású új tervre. Kiemelt szerep jut az innovációs, az áruforgalmi-logisztikai és az idegenforgalmi programoknak, amelyek közvetett célja a jövedelmek növelése, az életminőség javítása, különösen a leszakadó térségekben. Korábban az alapvető infrastruktúra hiánya és a központi nagy fejlesztési programok (például az autópálya-építés) elhúzódása akadályozta a fejlesztési szándékokat. Most viszont több olyan beruházás kezdődött meg, amelyek növelhetik a befektetői vonzerőt.
A várhatóan 2006-ra megépülő M5-ös nemzetközi autópályával innovatív, magas szellemi bázisú magyarországi térség csatlakozhat a közúton könnyen elérhető európai nagyvárosokhoz és régiókhoz. A Szegedi Tudományegyetem és a megyében található tudományos műhelyek lehetőségeket kínálnak a szellemi befektetésben érdekelt európai szereplők számára. A jó összeköttetéssel nemzetközi tudásközpont jöhet létre.
A Csongrád megyei fejlesztési tervekben kitörési pontként jelenik meg az agrárgazdaság, amelyről lehetséges sikerágazatként kevesen beszéltek az utóbbi tíz évben. Az alapvetően agráradottságú megye települései látnak lehetőséget az agráriumban. A mezőgazdasági termelés szempontjából a térségben extra jövedelem érhető el. A gazdasági szereplők az agrárkutatás és a nemesítés hagyományaira támaszkodva akarnak versenyképes agrárgazdaságot építeni.
A megyében már eddig is több példaértékű program valósult meg. Mórahalmon sikeresen fogtak össze a zöldségtermelők, akik egy szövetkezet létrehozásával néhány év alatt meghatározó beszállítói pozíciót szereztek a nemzetközi áruházláncokban. A szentesi Árpád Rt. ma is több ezer zöldségtermelőt integrál, és biztosítja számukra a korszerű technológiákat. A hazai baromfiágazatban meghatározó szentesi Hungerit Rt. is fontos szereplője a térség élelmiszer-gazdaságának.
A helyi felzárkózási esélyeket növeli, hogy a dél-alföldi régió térségeihez viszonyítva széles a kis- és középvállalkozói réteg. Ők kötődnek a térséghez, így a megyében fejlesztenek, létesítenek új telephelyeket, stabil és kiszámítható foglalkoztatóknak számítanak. Az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel összefogva a tőkeerős megyei kis- és közepes vállalkozások több brüsszeli pénzre pályázhatnak, ha jól megfogalmazott céljaik harmonizálnak a térségi felzárkóztatást és versenyképességet segítő uniós alapelvekkel.
