Kulcsfontosságú az innovációs munka

Csongrád megye gazdasági pozíciója fokozatosan romlik a korábbi évekhez képest.

Mi ennek az oka?

A lassúbb fejlődés mögött elsősorban a kedvezőtlen infrastrukturális adottságok állnak. Nincs nemzetközi vasútvonalunk és vízi utunk, illetve egyelőre hiányzik az autópálya is. Ez utóbbiért sokat harcoltunk, és úgy tűnik, erőfeszítéseink sikerre vezetnek. Ma a nagy világcégek olyan telephelyeket választanak, amelyekhez bármely pontról rövid időn belül el lehet jutni. Ezért a szegedi repülőtér fejlesztésére is minél hamarabb sort kell keríteni. A határ közelsége miatt fontos, hogy logisztikai központ épüljön ki.

A turizmusban jól teljesítenek a kelet-magyarországi térségek, és Csongrád megyében is kedvezők a statisztikai adatok. Vannak-e további fejlődési lehetőségek?

Mindenütt elengedhetetlen a kohézió, a hálózatban való gondolkodás. Követnünk kell ezt az elvet az idegenforgalomban is. Ma a turisztika egyik nagy problémája, hogy sokan foglalkoznak vele, de a piaci szereplők nincsenek hálózatba szervezve. Tevékenységüket nem lehet ajánlani egy közös programcsomagban. Így az értékes turisztikai célpontoknak sincs igazán megtartó erejük, pedig gyógyászati és természeti adottságaink kiválók, és azokhoz jól társulnak a nemzetközi hírű kulturális rendezvények.

Mely ágazatok lehetnek vonzók az újabb befektetések számára?

Fontos, hogy megtaláljuk versenyképességünk kulcsterületeit. Ilyen lehet többek között az innováció. Minden olyan ágazatban, amelyet fejleszteni akarunk, elengedhetetlen, hogy a kor színvonalának megfelelő, legmodernebb technikákat alkalmazzuk. Ha gépipart vagy szoftvergyártást akarunk telepíteni, ehhez az összes feltételt meg kell teremtenünk. Nem feltétlenül kell ahhoz ragaszkodnunk, amit eddig csináltunk, az új elképzeléseknek azonban ember-, fogyasztás- és piacközpontúaknak kell lenniük. Fontos, hogy illeszkedjünk a régió egészéhez, a határon túli térséghez. Az autópálya hiánya miatt az olcsó munkaerőt igénylő cégek távoztak innen, és ma már Temesvár és Arad környékén működnek. Ezért nekünk a nagyobb hozzáadott értéket termelő ágazatokra kell figyelnünk. Ezek az agrárvertikumban is megtalálhatók.

Kevesen látnak perspektívát az agrárszektorban, különösen most, amikor szinte mindenhol komoly piaci problémákkal küzdenek a gazdasági szereplők.

A mezőgazdaság csúcstechnológiáját a vetőmagipar jelenti. A 80-as években a világ második vetőmagexportőre voltunk, ma pedig az ötödik helyen állunk. Az előkelő pozíció azonban nem a magyar nemesítésre és vetőmag-előállításra, hanem a multinacionális cégek tevékenységére épül. Jó példát erre a szomszédos Békésben találunk. Összesen 40 millió dolláros befektetéssel a világ legnagyobb, 32 ezer tonna kapacitású vetőmagüzemét építette fel a Pioneer Hi-Bred Szarvason. Mezőhegyesen pedig más világcégek termeltetnek vetőmagot. Ugyanezt a mintát kell követni más, nagy hozzáadott értéket termelő ágazatokban is.

A agrárkutatásban és -innovációban Csongrád megye mindig kiemelkedő szerepet játszott. Erősödhet-e a pozíció a jövőben?

A tudásiparra épülő bioipar lehet az egyik kitörési pont. Ez nem csupán a szűkebben vett biotechnológiát jelenti, hanem az agráriumot is. A versenyképességhez valóban a legújabb tudományos vívmányokat kell alkalmazni, és a kutatásnak nagy hagyománya van Szegeden. A legújabb eredmények a funkcionális genomikához kötődnek, segítségükkel innovatív mezőgazdaság jöhet létre. Nem mást kell csinálni, csak másképpen. Lehet korszerűbb fajtákat az eddigiektől eltérő célokra termelni, így például olajos növényeket az energetikában felhasználni. Ez a jövő mezőgazdaságának nagy lehetősége. Célként és új szlogenként azt mondhatnánk: "Egészséges élelmiszert a dél-alföldi régióból!" Ez azt jelentené, hogy ellenőrzött élelmiszereket bocsásson ki a térség. A megyei önkormányzat létrehozta Szentesen az élelmiszer-biztonsági központot, amely arra hivatott, hogy a "termőföldtől az asztalig" ellenőrizze az élelmiszer-előállítást. Gyógyhatású élelmiszereket is lehet gyártani, amelyeknek már most is nagy piacuk van, és ez Amerikában már hatalmas iparág. A régióban mi is sokféle élelmiszert gyártunk, egyelőre kisebb menynyiségben. Szegeden a cukor- és a vesebetegeknek, a fenolketonuriásoknak és a lisztérzékenyeknek készülnek speciális termékek. Megfelelő marketinggel e tevékenység hatalmas lehetőséggé is válhat, de ma már a géngyártás is óriási üzlet.

A környezetvédelem és a megújuló energiaforrások hasznosítása az unió alapelvei között szerepel. Hogyan csatlakozhatnak a brüsszeli prioritásokhoz?

A környezetvédelem ma már a gazdaság része, bővül az igénybe vett szolgáltatások piaca. Magyarország sok esetben derogációt kért és kapott, de gyorsan telik az idő, vagyis a problémákat meg kell oldani. Technológiai transzferek útján meg kell oldanunk például az ivóvizek nitrát- és arzénmentesítését. A régióban legalább 60 olyan település van, ahol ez gondot okoz. A megyében a szénhidrogén-szennyeződések ártalmatlanítása, a hígtrágyák kezelése szintén sürgető feladat. Ez új üzleti terület is: ha a hígtrágyából sikerül jó hatékonysággal biogázt termelni, az nemcsak helyben hozhat megoldást a környezetvédelmi problémákra, hanem a kidolgozott technológia értékesíthető is. A szelektált szerves hulladékok komposztálásában, a környezetszennyező anyagokat lebontó módszerek kidolgozásában szintén üzlet rejlik. A megújuló energiák, az energianövények termelése, illetve a biodízel-, a bioetanol- és a biogázgyártás a mezőgazdaságnak kiutat jelenthet a mai nehéz helyzetből. Nem szabad megfeledkeznünk a termálenergiáról sem, amely növényházak, épületek fűtésében, a gyógyfürdők működtetésében játszhat szerepet. A folyó vizek használatát is célszerű lenne újraszabályozni: fékezi a gazdaságot, ha a felhasználók drágán kapják a vizet. A nap- és a szélenergia lehetőségeit is ki kellene használnunk.

A bioipar lassan szerephez jut az egészségügyben is. Ez milyen alternatívát nyújthat a térség számára?

Magyarországon már szinte anynyi a rokkantnyugdíjas, mint az aktív dolgozó. Ez pontosan mutatja egészségi állapotunkat. A mai helyzeten az emberek egészsége érdekében változtatnunk kell. A bioipar megjelenhet az orvostudományban és a mikrobiális genetikában is. A többfaktoros betegségek klinikai-diagnosztikai eljárásait ki lehet dolgozni. A bioinformatika kialakítása, fejlesztése is jó cél lehet, mivel az egészségre vagy a betegségre vonatkozó adatokból fontos következtetéseket lehet levonni. Csiplaboratóriumokat kell létrehozni. A mikrofluidikánál és az optikai manipulációban a nanotechnológia bevezetése is rengeteg lehetőséget nyújthat. Komoly perspektívák vannak a fermentációs iparban, és ehhez szintén megvannak a helyi kutatási eredmények. Ez a gyógyszeriparban, illetve a biopolimer- vagy az ipari enzimtermelésben lehet fontos.