Régiónk ideálisabb alanya a kamatpolitikának
Az eurózóna közös monetáris politikájának hatékonysága szempontjából fontos, hogy az Európai Központi Bank kamatdöntéseire lehetőleg egyformán reagáljanak a kereskedelmi bankok. A hatékony és homogén transzmisszió egyik feltétele az, hogy az európai bankrendszer kellőképpen integrált legyen, ezt pedig a határokon átívelő hitelezési tevékenység illetve az egyesülések, felvásárlások széles körben való elterjedtsége segítheti elő. Az eurózóna jelenlegi tagjai körében kifejezetten lassú a fejlődés: a tapasztalatok szerint a kamatdöntések kereskedelmi bankokhoz való átgyűrűzésének ideje (pass-through) igen eltérő. A különbségek a betéti és hitelkamatlábak viszonylatában és országonként is jelentősek, a rövid lejáratú kamatlábak esetén pedig különösen erős "ragadósság" figyelhető meg. Sőt, néhány felmérés azt mutatja, az átgyűrűzés hosszú távon sem teljes.
Egy új tanulmány ezzel szemben megállapítja, hogy ebből a szempontból a kelet-közép-európai régió országai jobban állnak. (H. Sander - S. Kleimeier: Interest rate pass-through in an enlarged Europe: the role of banking market structure for monetary policy transmission in transition countries. http://d.repec.org/n?u= RePEc:dgr:umamet:2004045&r=mon) A megállapítás első pillantásra meglepő lehet, hiszen az új tagok sok szempontból olyan heterogén csoportot alkotnak, hogy azt gondolhatnánk, csatlakozás esetén ez az eurózóna transzmissziós folyamatait is heterogénebbekké tenné.
A szerzők azonban alaposabban szemügyre vették a nyolc kelet-közép-európai EU-tag bankrendszerét, és ellenkező következtetésre jutottak. A kamatdöntések átgyűrűzése a bankszektorba gyorsabb és teljesebb - állítják a szakértők. szességében a folyamat meglehetősen homogénnek mondható a régióban, sajátossága, hogy a V alakja van, vagyis rövid és hosszú távon erős, középtávon gyengébb. Különösen a hitelezési piacon figyelhető meg gyakran a teljes átgyűrűzés, ami a kedvezőtlennek tartott hiteladagolási jelenség hiányára utal.
Az eredményeket elsősorban szerkezeti sajátosságok okozzák. A bankpiaci struktúra versenyzőjellege, az egészségesebb bankrendszer és a külföldi tulajdonú bankok részvétele egyaránt hozzájárul a pass-trough felgyorsulásához.
Egy nemrég megjelent, a magyar kereskedelmi bankok árazási magatartását vizsgáló MNB-tanulmány (Horváth Csilla-Krekó Judit-Naszódi Anna: Kamatátgyűrűzés Magyarországon, MNB Füzetek 2004/8) szintén azt mutatja, hogy a vállalati szegmensben a betéti- és hitelkamatok az euóövezethez képest gyorsabban igazodnak a jegybanki kamat változásaihoz. A tanulmány szerint azonban a lakossági betéti kamatok alkalmazkodása már távolról sem ilyen gyors és teljes, a fogyasztási hitelkamatok pedig még európai összehasonlításban is meglehetősen ragadósnak tűnnek. A fogyasztási hitelek kamatai emellett az európai szinthez képest kirívóan magas, gyakran 15-20 százalékpontos szpredet tartalmaznak. A lakossági piacon lévő gyengébb verseny mellett ebben a háztartási hitelek magas kockázata is szerepet játszhat, ami a lakossági hitelezés rövid múltja miatt nálunk még markánsabban jelentkezik, mint az euróövezet országaiban.
