Rugalmatlan hazai foglalkoztatás
A fiatalok elhelyezkedési esélyeinek növelése, a foglalkoztatás rugalmasságának és a munkavállalók biztonságának egyensúlya, a nyugdíjreform, illetve a migráció - ez a négy kulcsfontosságú kérdéskör állt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) múlt héten Budapesten rendezett regionális konferenciájának középpontjában. Magyarország ugyanazokkal a foglalkoztatási gondokkal küzd, mint az ILO, illetve az unió más tagországai, legfeljebb a problémák fajsúlya más - fogalmazott lapunknak Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A szaktárca vezetője úgy látja, itthon a legnagyobb gondot a foglalkoztatás rugalmasságának és biztonságának összehangolása jelenti. Annak érdekében, hogy a munkaadói és a munkavállalói elvárások is teljesüljenek ezen a téren, még folyik az útkeresés. A vállalkozások zökkenőmentes működése végett rugalmas munkaügyi szabályozásra van szükség, és én ennek híve is vagyok, de nem korlátok nélkül, ugyanis meg kell védeni a viszszaélésektől a munkavállalókat - hangsúlyozta a miniszter.
A Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján a munkaügyi kirendeltségeken regisztrált több mint 370 ezer munkanélküliből a hetvenezret is meghaladja a 25 évesek vagy ennél is fiatalabbak száma. Az ötven év felettiek jelenleg 58 ezren vannak. Feloldhatatlan ellentmondásnak tűnik, hogy míg régiószerte öregszik a lakosság, épp a fiatalok nem kapnak munkát. A miniszter szerint olyan komplex csomagot kell kidolgozni a probléma feloldására, amely a gazdasági, az oktatási és a szociális rendszert is összehangoltan kezeli, a munkaadókat a fiatalok foglalkoztatására ösztönzi, a munkavállalók alkalmazkodókészségét pedig növeli.
Csizmár Gábor úgy véli: az ILO-találkozó témakörei közül egyelőre a migráció problémája érinti a legkevésbé Magyarországot. Se hozzánk nem érkezett, se tőlünk nem távozott olyan mértékű munkaerő, ami miatt aggódni kellene - húzza alá. Elképzelhetőnek tartja azonban, hogy néhány év múlva módosítani kell a jelenlegi szabályozáson.
Ezzel ellentétben Rolek Ferenc úgy ítéli meg: a migráció igenis komoly problémája a hazai munkaerőpiacnak. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a hazai vállalkozások egy része nemhogy növekedni, fejlődni sem képes az ingázó vagy állandó migráns munkavállalók nélkül. Példaként a Komárom és Nógrád megyei vállalkozásokat említi, ahol a Szlovákiából érkezők nélkül "meghalnának" a cégek, holott ott is jelentős a munkanélküliek száma - fogalmaz. A migráció kérdésének tisztázásához az MGYOSZ alelnöke gazdasági és politikai konszenzust sürget. A hazai foglalkoztatáspolitika hiányosságának Rolek Ferenc a rugalmatlanságot tartja. Tudomásul kell venni, hogy a tradicionális munkavállalás és foglalkoztatás nem tartható tovább, a hagyományos keretek között vesztesek leszünk - hangsúlyozza. Úgy véli, skizofrén állapot van a munkaerőpiacon, amelyet csak a vállalkozói viszonyban történő foglalkoztatás erősítése, valamint egy modernizált munka törvénykönyve oldhat fel. Rolek Ferenc elismeri, mindez nemcsak magyar, uniós probléma is.
A kormány és a munkaadók mellett a munkavállalói oldal képviselője is a foglalkoztatás rugalmasságának és biztonságának megteremtését ítéli a legfajsúlyosabb feladatnak. Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a munkahelyek kiszámíthatóságát és a munkavállalok biztonságát hiányolja a hazai munkaerőpiacról. Az uniós tendenciákat említi, miszerint egy dolgozó átlagosan tíz évet tölt egy munkahelyen, ám ez az idő folyamatosan rövidül. A hazai dolgozók erre nincsenek felkészülve, tehetetlenek, ha megszűnik egy munkahely, és azt sem tudják, hogyan, mire képezzék magukat - magyarázza. Wittich Tamás egy olyan egységes, középtávú gazdasági és iparpolitikai koncepciót hiányol, amely szélesíti a tőke mozgásterét. Ennek az adó-, oktatás-, foglalkoztatáspolitika egyaránt része kell legyen - hangsúlyozza az elnök, aki szerint az MSZOSZ, illetve az ágazati párbeszédbizottságok szívesen szerepet vállalnak ezek kidolgozásában.
