Kiegészítés uniós pályázatokhoz
Az idén 7,4 milliárd forint az a keret, amelyből az önkormányzatok állami támogatást igényelhetnek az uniós fejlesztéseknél szükséges saját forrás kiegészítéséhez. A napokban megjelenik a rendelet, amely a támogatási rendszer ez évi működésére vonatkozó szabályozást tartalmazza - tájékoztatta a Világgazdaságot Csipai Mariann, a Belügyminisztérium ökormányzati gazdasági főosztályának munkatársa.
A tárca költségvetésében tavaly szerepelt először az önerőalap, amelyet azért hoztak létre, hogy a helyhatóságok pénzügyi segítséget kapjanak az uniós pályázataik benyújtásához, illetve megvalósításához. A cél, hogy a saját erő hiánya miatt semmiképpen ne maradhassanak el fejlesztések, s a pályázó önkormányzatok minél szélesebb körben élni tudjanak az uniós lehetőségekkel.
Támogatást lehet igényelni a kohéziós alap, illetve a Nemzeti fejlesztési terv öt operatív programjának pályázatainál előírt saját forrás kiegészítéséhez. Emellett az előcsatlakozási alapokból - ISPA, SAPARD, PHARE - a 2004-ben támogatott, és még folyamatban lévő fejlesztések megvalósításához is kapható központi forrás. A vissza nem térítendő támogatásra a megyei és a települési önkormányzatok, illetve ezek társulásai jogosultak. Az önkormányzati önrész az uniós pályázatok többségénél 5-25 százalék közötti, s ezt az önerőalap akár 80 százalékig is kiegészítheti. A hozzájárulás aránya a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott, a társadalmi-gazdasági-infrastrukturális elmaradottság, illetve munkanélküliség mértékétől függ. Fontos változás az idei évben, hogy a kohéziós alap pályázatai esetében - az önkormányzatok igényei alapján - növekszik az önrész-kiegészítés mértéke.
Az önkormányzatok részéről kedvezők a visszajelzések az alap eddigi működéséről - mondta Csipai Mariann. Tavaly, az első évben 4,4 milliárd forint volt a keret. December 31-ig közel 1300 pályázat érkezett be, s 944 esetben már született döntés. Összesen 887 jelentkezőnek ítéltek oda támogatást. Az 57 elutasítás oka egyrészt az, hogy a pályázók nem nyerték el a remélt uniós forrást, másrészt, hogy nem beruházási célú - hanem például képzési - pályázaton nyertek, s a szabályozás szerint ehhez nem járt önerő-kiegészítés. Voltak olyan előcsatlakozási pályázatok is, ahol az uniós kiírás a hazai társfinanszírozáson túl nem tette lehetővé egyéb állami támogatás bevonását. Mivel 79 esetben maguk az igénylők vonták vissza kérelmüket, így 808 esetben van érvényes ígérvényük a pályázóknak.
Az elmúlt évben az önerőalapból a támogatások odaítélése többnyire hamarabb megtörtént, mint az uniós pályázatok elbírálása. Ezért kaptak - és kapnak ebben az évben is - a BM-től ígérvényt az önkormányzatok. A támogatási szerződést viszont csak akkor köthetik meg, s a pénz felhasználására csak akkor jogosultak, ha az uniós pályázaton valóban nyernek, ellenkező esetben az ígérvény érvényét veszti. Eddig mintegy száz szerződést tudtak aláírni, több mint hatszázmillió forintról. A rendelkezésre álló 4,4 milliárd forintból tavaly - az uniós támogatások kifizetéséhez kapcsolódóan - 59 millió forintot folyósítottak a nyerteseknek. Öszszességében a tárca által támogatott 808 pályázó a következő évek kötelezettségvállalásaival együtt 2008-ig 8,3 milliárd forint állami kiegészítést kaphat saját forrásaihoz, s ez a támogatás közel 156 milliárd forint összköltségű önkormányzati beruházás megvalósítását segítheti elő.
