Kockázatok a büdzsében
Noha a stabilitási és növekedési paktum szabályainak köszönhetően formálisan könnyebben teljesíthetőnek látszik Magyarország 2010-es eurócsatlakozási céldátuma, a büdzsé első kéthavi helyzete mégsem ad optimizmusra okot. A pénzügyminiszter és a gazdasági tárca vezetője ugyan egyértelműen kiállt a mellett, hogy a könnyebben teljesíthető kritériumok nem jelenthetik a költségvetési politika lazítását, ám szakértők attól tartanak, az új paktumon kívül a politikai ciklus is átírhatja a retorika alapján kirajzolódó képet.
Mint lapunk is többször beszámolt róla, a Pénzügyminisztérium (PM) decemberben még 370 milliárd forintos - helyi önkormányzatok nélküli - államháztartási deficitet prognosztizált az első negyedévre, ezt előbb 416 milliárdra emelték, majd legutóbb 472 milliárdra srófolták fel. A folyamatos emelést a májusról márciusra előre hozott plusz másfél heti nyugdíjjal (62 milliárd), az április helyett márciusban kiutalásra kerülő agrártámogatással (15 milliárd) és az áfának a várakozásoktól való elmaradásával indokolták. Így - ha hihetünk a tárca mostani előrejelzésének - az első negyedév végére az egész évre tervezett 1026,6 milliárdos hiány 46 százaléka már teljesül, miközben tavaly ugyanekkor még csak annak egyharmadára rúgott a passzívum.
A hiány további elszaladásának megakadályozásában ugyanakkor segít a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvény tegnapelőtt elfogadott módosítása, pontosabban az abba "belecsempészett" ama kitétel, amely kötelezi a Nemzeti Autópálya Rt.-t (NA Rt.), hogy március végéig fizesse be a büdzsébe a befejezetlen autópálya-építések állam által finanszírozott összegét. Ez lényegében (az NA Rt. által kereskedelmi banki hitelfelvétel útján előteremtendő) 125 milliárd forintot jelent - ezzel az összeggel egyébként már számoltak a tárcánál a prognózisban.
Kockázati tényező is akad: ilyenek a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, amelyek nagyon elszaladtak, januárban 25, februárban nyolcmilliárd forintos hiányt produkáltak. A kirajzolódó folyamatokra - és az Ecofin ajánlására - tekintettel a kormány a korábban véltnél kevesebb tételt mentesített az államháztartási tartalék képzése alól. Év elején több mint 200 milliárd forintos tartalékot képeztek, s úgy számoltak, ennek feléről felmentést adhat a kormány. A kabinet azonban másként döntött, ezért jelenleg mintegy 170 milliárdos az államháztartási tartalék - ebből 25 milliárd forintot már biztosan nem lehet elkölteni. Határoztak arról is, hogy a nem havi lefutású fejezeti kezelésű előirányzatokból - például alapítványok támogatása - az első fél évben nem 50, hanem csak 35 százalék használható fel.
