Bokros-csomag a közszférának?
A Világgazdaság értesülései szerint az idén a Bokros-csomaghoz hasonló elbocsátásokra számíthat a közszféra. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint abban az időszakban több mint 22 ezerrel csappant meg az ezen a területen dolgozók száma. Az első évben, 1995-ben tizenhétezren váltak állástalanná, egy évvel később újabb közel nyolcezer ember búcsúzott a székétől. Az idén már az első negyedévben 1774 dolgozó elbocsátását jelezték.
Bár minden negyedik foglalkoztatott a közszférából kapja a fizetését, egyre inkább úgy tűnik, nem a létszámmal van baj. A hazai közalkalmazottak és köztisztviselők ugyanis kevesebben vannak, mint az uniós átlag, ám az egyes területeken dolgozók száma aránytalan. Információink szerint azt még nem lehet tudni, hogy a közszféra melyik területét, a közigazgatást, a honvédelemet, a társadalombiztosítást, az oktatást, az egészségügyet, vagy a szociális ellátást érinti-e a létszámcsökkentés. A közigazgatás területén sokan, az egészségügyben kevesen dolgoznak. Az összes, 816 ezer dolgozóból a minisztériumokban és hivatalokban 318 ezret foglalkoztatnak, az egészségügyben alig kétszázezret.
Ha a németországi számokat nézzük, ott dupla annyian dolgoznak az egészségügyben, mint az oktatásban, a svédeknél pedig háromszor annyian vannak az egészségügyben, mint a közigazgatásban.
A minisztériumok és a háttérintézmények számának felülvizsgálatára van szükség - ismerte el lapunknak Filló Pál (MSZP). A munkaügyi bizottság alelnöke úgy látja, az is átgondolásra szorul, hogy valóban köztisztviselőknek kell-e minden olyan feladatot ellátni, ami most a közszférához tartozik. A feladat nélkül maradókat azonban nem elküldené, hanem olyan területre irányítaná a közszférán belül, ahol munkaerőhiány van. A munkaügyi bizottság alelnökétől megtudtuk, jelenleg negyven olyan jogszabály módosítására készülnek, amely a munka világát érinti, és még ebben a fél évben benyújtják a szükséges indítványokat.
Az átszervezéseket szorgalmazza Vadász János is. A közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott "fejnehéznek" nevezte a közszférát. A közigazgatásnak túl jó az érdekérvényesítő képessége, a közszolgáltatásnak viszont gyenge, így az utóbbi időben épp a közszolgáltatásokban történtek ésszerűtlen elbocsátások - fogalmazott. Vadász János egyébként nem tud olyan központi elhatározásról, amely nagy létszámcsökkentéshez vezetne. A statisztikák is bizonyítják, hogy a tavalyi létszámcsökkenés valóban legalább annyira aránytalan volt, mint az egyes területek összlétszáma. Ugyanis míg a közigazgatásban 1,2, addig az egészségügyben 1,7 százalékkal apadt a létszám - derül ki a KSH adataiból.
A közszféra átalakítása és modernizációja már régóta terítéken van. A Menedzserek Országos Szövetsége például a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készített elemzést arra vonatkozóan, hogyan lehet mérni a közalkalmazottak és köztisztviselők teljesítményét. Dénes Gábor főtitkár lapunknak elmondta, első lépésként a közszférában dolgozók, illetve feladataik auditálását javasolták. Úgy véli, csak ez alapján dönthető el, ki a felesleges munkaerő. A versenyszférában elképzelhetetlen az, ami a közszférában zajlik, hatékonyabb munkavégzésre és ügyfélcentrikusságra van szükség - hangsúlyozta.
A Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivataltól kapott adatokból egyébként az is kiderül, Írországban, Finnországban és Litvániában a legalacsonyabb a hivatalnokok száma. A közigazgatásban dolgozók aránya az összfoglalkoztatotthoz képest az öt százalékot is alig haladja meg ezekben az országokban. Nálunk nyolc százaléknál is magasabb ez a szám.
