Két változat az adóreformra
Az igazságosság és foglalkoztatás szempontjait érvényesítő A verzió azzal számol, hogy 2006-ban háromszázalékos külön nyereségadót vetnének ki átmeneti jelleggel - ez a pluszteher 134 milliárd forintra rúgna az Akar László vezette adóreform-bizottság számításai szerint -, de 2008-ban a társasági nyereségadó mértéke viszszaállna 16 százalékra. Ami az szja-rendszert illeti, 2006-ban legalább 1,7 millió forintra emelkedne a felső kulcs jövedelemhatára, rá egy évre pedig 2,5 millióra nőne.
A versenyképességet jobban előtérbe helyező B változat ugyancsak háromszázalékos átmeneti külön nyereségadót javasol 2007-ig, ugyanakkor legkésőbb 2008-ig a jelenlegi nyereségadókulcsot 14 százalékra mérsékelné. Az elképzelések szerint háromkulcsos lenne a személyi jövedelemadó-tábla: jövőre másfél és kétmillió forint között belépne egy 25 százalékos kulcs, és csak 2007-től emelkedne 2,5 millió forintnál a felső sáv. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint az alternatív javaslatok közül a "bátrabbat" kellene a kormánynak támogatnia, feltéve, ha az államháztartás kiadási oldalán is meg lehetne tenni az ehhez szükséges lépéseket.
Azonban számos közös pontot is tartalmaz a két javaslat. Így például 2006 negyedik negyedévében teljesen eltűnne a tételes egészségbiztosítási hozzájárulás, a munkavállalói egészségbiztosítást azonban három éven keresztül fél-fél százalékponttal emelnék. Ötmillió forintig tízszázalékos társaságiadó-kulcsot kellene csak fizetni, ennek feltétele lenne azonban, hogy adókedvezményt nem lehetne érvényesíteni, és igazolni kellene bizonyos bérköltséghányad meglétét is. Az eva választhatósági határa maradna 25 millió forint, azonban a magasabb költséghányadú tevékenységek esetében - költségkimutatás vezetése mellett - tíz százalék lenne csak a teher. Eltörölnék az szja-kedvezmények közül a Sulinet-kedvezményt, a felnőttképzési és felsőoktatási tandíj kedvezményét, és 2007-től már nem lehetne érvényesíteni új, lakáshitel-törlesztéshez kapcsolódó adókedvezményt sem. 2007-től pedig egységes mértékű forrásadót képzelnek el, amely a kamatadó esetében fokozatos bevezetéssel párosulna.
Az iparűzési adó felső, jelenleg kétszázalékos határát jövőre és 2007-ben megfeleznék, és 2008-ban eltörölnék. Ennek kompenzálására vezetnék be a már említett átmeneti háromszázalékos külön nyereségadót, a vállalkozási célú ingatlanok érték alapú adóját, emelkedne a vállalkozói építmény- és telekadó, és 2008-ban 2,5 százalékponttal emelkedne a munkaadói egészségbiztosítási járulék is, ráadásul az önkormányzatok megkapnák a 18 százalékos szja-kulcs alapján befolyó bevételeket. A dokumentum felvázol egy alternatív forgatókönyvet az iparűzési adó megszüntetésére: jövőre 1,7, míg 2007-ben 1,4 százalékra mérséklődne a 2008-as megszüntetés előtt, így nem lenne szükség az átmeneti külön nyereségadó életbeléptetésére.
Az általános áfakulcs 20 százalékon történő összevonása egy vagy két lépésben történhet meg, az ötszázalékos jelenlegi kulcs fenntartása mellett. Az áfakérdés azonban a szűkös költségvetési mozgástér miatt hátrébb sorolódik. (BR)
