BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Maradnak a színlelt szerződések?

Egy hamarosan Országgyűlés elé kerülő indítvány elfogadásával újabb egy évig nem büntethetné a kényszervállalkozásokat az adóhatóság. Úgy tűnik, a kormány korábbi ötlete, miszerint szakmánként önfoglalkoztatási törvénnyel legalizáltatná a színlelt szerződéseket, egyébként sem csökkentené a leplezett munkaviszo-nyok számát.

Lapunk értesülései szerint várhatóan újabb 365 napig virulhatnak a kényszervállalkozások. Pető Iván (SZDSZ) a Világgazdaság kérdésére elmondta, a tavalyihoz hasonló indítványt nyújt be a napokban, amely azt szorgalmazza, hogy az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényt ismét módosítsák, vagyis az eddigi szabályozáshoz képest újabb egy évvel hosszabbodjon meg a moratórium határideje. Ha az Országgyűlés elfogadja az indítványt, az adóhatóság 2006 közepéig nem büntetheti a hazai vállalkozásokat az úgynevezett színlelt szerződések miatt. Az adóellenőrök munkája ugyan korlátozott lesz, a munkaügyi ellenőrök viszont dolgozhatnak a leleplezésen, sőt továbbra is átminősíttethetik, vagy megszüntettethetik a munkaviszonyt színlelő szerződéseket. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tavaly több mint négyszáz munkaszerződést minősíttetett át, 1185-en követtek el szabálysértést - tudtuk meg Békés András elnöktől. Az idén az első negyedévben ötven színlelt szerződést leplezett le a felügyelet, ez összesen kétszáz kényszervállalkozót, vagyis "munkavállalót", illetve "foglalkoztatót"érintett. A rájuk kirótt bírság meghaladja a kilencmillió forintot.

A munkaviszonyt takaró színlelt szerződések tisztázására korábban olyan kormányrendelet született, amely a minisztériumok feladatkörébe utalta, hogy a művészek, az újságírók, a biztonsági és vagyonőrök, a sportolók, a fuvarozók önfoglalkoztatására külön szabályozási javaslat szülessen. A munka ugyan elkezdődött, ám érezhető volt, hogy a cél, miszerint a foglalkoztatók ne tudjanak kibújni az adó- és járulékfizetési kötelezettsé-

geik alól, az új szabályozásokkal sem valósulna meg.

A Menedzserek Országos Szövetsége és a Joint Venture Szövetség szerint sem csökkenti a hazai kényszervállalkozások számát az önfoglalkoztatás szakmaspecifikus szabályozása, sőt egy önálló önfoglalkoztatási törvény sem legalizálhatja a színlelt szerződéseket. Többre, a munkáltatók motiválására van szükség, amely egyrészt a járulékok csökkentésével, másrészt a foglalkoztatási támogatások növelésével érhető el. A két szövetség képviselője egyetért abban, hogy a szakmánként érvényes törvények precedenst teremtenek, így mások, például a programozók, a kereskedők, a vendéglátósok és az ügyvédek is jelentkezhetnek majd az egyedi elbírálásért. A munka adóterheit kellene sürgősen csökkenteni, ez ma már az ország versenyképességének stratégiai kérdésévé és nem négy vagy több szakma speciális problémájává vált - hangsúlyozza Dénes Gábor, a menedzserszövetség főtitkára. Körülbelül 400 ezerre taksálja a hazai kényszervállalkozók számát Benedek Tamás. A Joint Venture Szövetség gazdaságstratégiai bizottságának elnöke úgy látja, a kényszervállalkozásokat ellehetetlenítő intézkedésekre igenis szükség van, az ilyen formában dolgozókat alkalmazottként kellene foglalkoztatni. Ehhez azonban az kell, hogy a vállalatok foglalkoztatási kedve nőjön, és felvegyék a leplezett munkaviszonyban alkalmazottakat.

A színlelt foglalkoztatás az adómoratórium meghosszabbítása esetén is "életveszélyes" lehet, hiszen bár az adóellenőrök nem vizsgálódnak ezen a téren, az átminősített szerződésekről az OMMF minden esetben tájékoztatja az APEH-et, ahol a büntethetőség elévülési ideje öt év.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.