Megdupláznák a k+f-pénzeket

A bizottság elképzelései szerint a hetedik kutatási keretprogram (FP7) költségvetését 70 milliárd euróra, azaz évi tízmilliárdra növelnék - írja a Financial Times. A korábban ötéves keretprogramokat ugyanis hozzáigazítanák az unió hétéves költségvetési programozási időszakához.

A tervek szerint tíz téma köré csoportosítanák a k+f-pénzeket. A legfontosabb területek az információtechnológiákhoz kapcsolódó tudományok lennének (12,75 milliárd euró), de jelentős összegeket különítenének egészségügyi kutatásokra (8,37 milliárd), a nanotechnológiára, anyagkutatásra és új termelési technológiák kialakítására (4,86 milliárd), energetikai (2,95 milliárd) és környezetvédelmi (2,55 milliárd) kutatásokra is - számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A javaslat keretében az újonnan felállítandó Európai Kutatói Tanács leendő feladatairól is nyilvánosságra hozzák a részleteket. A testület elsődleges feladata az lesz, hogy segítse a kisebb kutatócsoportokat az uniós támogatások megszerzésében. A bizottság céljai között szerepel a forrásokhoz való hozzáférések egyszerűsítése is.

Mivel számos uniós ország szembesül az agyelszívás problémájával, a bizottság világosabb karrierlehetőséget kíván mutatni az európai kutatóknak. Ösztönöznék az EU-n kívüli országokkal való együttműködést, az állami és magántőke együttműködését, továbbá nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni a kis- és középvállalkozások támogatására.

Magyarország számára az FP7-ben komoly lehetőségek rejlenek majd, mivel annak keretében már az alapkutatásokat is támogatni fogják, és ezen a területen igen erősek a hazai kutatók - mondta Vass Ilona, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese. Hozzátette, hogy az FP7 eszközeiben nem terveznek drasztikus változásokat, a keretprogramok első évei ugyanis mindig arra mentek el, hogy a pályázók megtanulják, mire valók az új kiírások. A magyar egyetemek és az akadémiai kutatóintézetek általában jól teljesítenek a k+f-pályázatokon, a vállalati szektor érdeklődését viszont még nem sikerült felkelteni.

Vass Ilona megjegyezte: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a kutatásra fordítandó öszszegek ne a strukturális alapok rovására növekedjenek, az ország számára ugyanis most az a legfontosabb, hogy felzárkózzon Nyugat-Európához.