Szűkülhet az uniós büdzsé
Az Európai Parlament ötéves mandátumával szeretné párhuzamba hozni az EU hosszú távú pénzügyi tervének hatályát, s már a soron következőt is 2010-ig vagy 2015-ig javasolná elfogadni az EP jelentéstevője. A néppárti frakcióhoz tartozó német Reimer Böge a kifizetéseknél valamivel az Európai Bizottság keretszáma alatt maradna.
Böge jelentéstervezetét a 2007 utáni EU-büdzséről már a múlt héten is tárgyalta egyszer az EP ideiglenes bizottsága, de akkor még a jelentést tevő honatya is hétéves ciklusban vázolta a keretszámokat. Ez volt az induló hangütés még most hétfőn is, midőn az említett ad hoc testület kétnapos tanácskozást kezdett a 2007 utáni pénzügyi igények és lehetőségek megvitatására - immár a tagországokból érkezett nemzeti parlamenti képviselők bevonásával. Keddre azonban a német EP-képviselő már két új táblázattal állt elő: az egyik 2010-ig, a másik 2015-ig vesz számba az eddigi tervezetekben 2007-2013-as időszakra tárgyalt különböző költségvetési tételeket.
Mindkét verzió fontos jellemzője ugyanakkor, hogy a majdani kifizetéseknél a Böge-jelentés a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,09 százalékával számol, szemben az Európai Bizottság 1,14 százalékával. A kötelezettségvállalások oldalán a keddi változat 2010-ig a GNI 1,19, a 2015-ig 1,20 százaléknál húzná meg a határt.
További fontos vonás, hogy valamelyest csökkentené a lisszaboni célokra tervbe vett keretet, mindenekelőtt azzal, hogy végképp elvetné a "növekedést kiegészítő alapot". Nem változtatna a felzárkóztatási alapok Brüsszel által javasolt (a GNI 0,41 százalékát kitevő) mértékén, de cserébe megtartaná azt a plafont, amely a kedvezményezett országok nemzeti jövedelmének 4 százalékában maximálná a lehívható EU-támogatások nagyságát. Kötelezővé tenné továbbá a nagyberuházásokra szánt kohéziós alapok esetében is az "n+2"-es szabályt (mikor is a lekötött pénzeket két éven belül el kell tudni költeni). Megtakarító jellegű felvetés még, hogy a 2002-es agrár-költségvetési megállapodás keretei közé "gyömöszölné" a ciklus során taggá váló Bulgáriát és Romániát megillető tételeket, miközben a közös büdzsén kívül tartaná a fejlődő országoknak szánt Európai Fejlesztési Alapot (EDF). Komoly visszhangra számíthat az a felvetése, amely kilátásba helyezi: amennyiben a bolgár és román csatlakozással megterhelt agrárbüdzsé a 2002-es megállapodás szerint (a 2006-os szinten befagyasztott keretekből) nem elegendő, úgy esetleg a bővítés előtti EU-tizenötök egyes agrárkiadások finanszírozásába maguk is beszállhatnának. (Ugyanez a tíz új tagállam esetében a csatlakozási szerződés értelmében mindaddig adottság, amíg az uniós támogatás esetükben is el nem éri a tagállami 100 százalékot.) Cserébe a Böge-jelentés a bizottsági javaslathoz képest növelné valamelyest a közbiztonságra s a bel- és igazságügyi együttműködésre, valamint az EU világpolitikai szerepvállalására szánt kereteket.
A javaslatcsomagról formálisan május 10-én szavaz majd az EP ideiglenes bizottsága, aztán pedig júniusban az EP plenárisa. Ez megfigyelők szemében két lehetséges üzenettel bír: vagy a honatyák nem bíznak abban, hogy ugyanakkor - júniusban - az EU luxembourgi elnöksége lezárhatja a tagországok közötti vitát a pénzügyi tervről, vagy maga a jelentéstevő is lemondott arról, hogy javaslatával érdemben befolyásolhatja még az eseményeket.
