Temetés után pápaválasztás
Pénteken helyezik végső nyugalomra a hét végén elhunyt II. János Pál pápa földi maradványait a római Szent Péter-székesegyház főoltára alatti kriptában. A temetésre a hatóságok a legalább száz állam- és kormányfő mellett mintegy kétmillió zarándokot is várnak; ilyenre még soha nem volt példa a katolikus egyház történetében. A római rendőrség már megkezdte a székesegyház körüli biztonsági barikádok kiépítését, és országszerte több ezer főt mozgósítottak a temetésre várt politikusok védelmére. A 84 éves korában elhunyt pápa ravatalát tegnap este állították fel a Szent Péter téren.
Az új pápa megválasztására hivatott 200 bíborosnak - akik közül csak 117 szavazhat, mivel a többiek 80 évesnél idősebbek - II. János Pál halála után 15-20 napon belül kell összeülni a Sixtus- kápolnában. A kardinálisok naponta négyszer fognak szavazni mindaddig, amíg sikerül egyezségre jutniuk az utód személyéről. A döntéshez egyszerű többség is elegendő, ám így is hoszszas kötélhúzásra kell felkészülni: a bíborosok fele (58 fő) európai, így ha földrajzi alapon oszlanak meg a voksok, akkor nagyon nehéz lesz dűlőre jutni.
A legesélyesebb jelöltek között - a jó néhány olasz és német nemzetiségű bíboros mellett - számos olyan főpap is van, akik a katolikus egyház 1,1 milliárd hívének többségét adó fejlődő országokat képviselik. A latin-amerikai egyházi vezetők mindenképpen szeretnék maguknak biztosítani Szent Péter trónját, de az is előfordulhat, hogy afrikai származású pápát választanak. Egyelőre csak az látszik biztosnak, hogy nem észak-amerikai lesz a befutó, mert az egyház még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy az első számú szuperhatalom befolyása alatt áll.
