A cégek terhe nem változna

Helyi iparűzési adó: A helyi iparűzési adó átalakítása öszszességében nem növelné az üzleti szféra terhelését, így pedig semleges hatással lenne az államháztartási bevételekre. (Most az iparűzési adó alapja a korrigált árbevétel, mértéke pedig legfeljebb 2 százalék, a teljes iparűzési adóbevétel az idén körülbelül 300 milliárd forintra rúghat.) Az egyik adóreform-bizottság számításai szerint ugyanis a jelenlegi helyi iparűzési adó egy százalékpontos csökkentését teljes mértékben ellensúlyozza a nyereségadó mértékének 5 százalékpontos emelése. Az egyes szektorokat és az önkormányzatokat azonban eltérő mértékben érintené a rendszer átszabása. Kalkulációink szerint a pénzügyi tevékenységet végző cégek lennének a legnagyobb vesztesek, hiszen a szektor terhe akár 60 százalékkal is nőhet ahhoz az állapothoz képest, ha nem változtatnának a mai szabályokon. Az iparűzési adóbevételek legnagyobb részét, több mint egyharmadát befizető feldolgozóipar is rosszabbul járna, mintegy tíz százalékkal kellene többet befizetnie az államháztartásba. Azokat az önkormányzatokat hozza kedvezőtlenebb helyzetbe az iparűzési adó részbeni nyereség alapú kiváltása, ahol a cégek nagyobb része veszteségesen működik, vagy alacsony az árbevétel-arányos nyeresége.

Személyi jövedelemadó: A mostani szabályok szerint 1,5 millió éves jövedelemig 18 százalékos a kulcs, az a feletti részt pedig 38 százalékos elvonás sújtja. Emellett működik az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás rendszere is, amelyek biztosítják a minimálbér adómentességét. A kettő közül a nagyobb rész, a jóváírás egy hónapban a havibér 18 százaléka, de legfeljebb 9 ezer forint lehet, és ez 1,35 millió forint éves jövedelemig használható ki teljes mértékben, 1,95 millió forintig pedig fokozatosan csökken. Bár az adókedvezmények tekintetében az idén történt szigorítás, még mindig bonyolult a rendszer. A kedvezmények egy részénél megállapítottak hatmillió forintos éves jövedelemhatárt, és egy személy legfeljebb összesen százezer forintnyi kedvezményt vehet igénybe. A lakáshitel-törlesztés azonban nem tartozik a százezer forintos körbe, csakúgy, mint például az önkéntes magánpénztári befizetés és a családi adókedvezmény, és nem tudni, hogy az új rendszerben ezeket is bevonnák-e a maximált éves összeg alá.

Az új szja-rendszerben azok járnának rosszabbul, akiknek az éves jövedelme lapunk számítása szerint nem éri el az 1,8 millió forintot, az e feletti jövedelműeket pedig kedvezőbben érinti a változás - azzal a feltételezéssel, ha eltekintünk az adójóváírás esetleges emelésétől és az adókedvezmények korlátozásától.

Áfa: Információnk szerint a most ötszázalékos áfakörbe tartozó termékek - egyebek mellett a gyógyszer és a könyv - átkerülnének a tízszázalékos kulcs alá, így esetükben drágulás következhet be. A gyógyszereknél azonban a támogatási keretet arányosan növelnék, így csak a nem támogatott termékeknél következne be áremelkedés, igaz, ez a készítmények közel felét érintené. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás és a sajtótermékek viszont olcsóbbá válnának, hiszen ezek most a középső, 15 százalékos kulcs alá tartoznak, a tervek szerint pedig átkerülnének a kedvezményes körbe. A lakásfenntartási költségek vélhetően csökkennek, hiszen értesülésünk szerint a most a középső áfakulcs szerint terhelt távhőt és gázt is tízszázalékos, a jelenleg 25 százalékos elvonással sújtott villamos energiát pedig a 21 százalékos körbe sorolnák. Ezzel szemben a víznél, az élelmiszereknél és a tömegközlekedésnél drágulás következne be az áfakulcs 15-ről 21 százalékra történő módosulása miatt, igaz, az élelmiszereknél a kiélezett verseny miatt az áremelkedés visszafogott lehet. Kérdés, hogy az iparcikkek ára követi-e az áfakulcs lejjebb szállítását (25 helyett 21 százalék). (VG)