Varga Mihály figyelmeztetést kapott a forinttól? Mindent, csak azt nem – ezt nézzük meg
A gazdaságnak jó az alacsony kamat, ha viszont túl alacsony, és ezért elszalad az infláció, az pont hogy baj, főleg a legszegényebbeknek. Hatalmas volt ezért a tétje, meglépi-e másfél év után első kamatcsökkentését a Magyar Nemzeti Bank. Az izgalomnak vége, kedden megtették, és az eredmény leolvasására van egy biztos kristálygömb: a forint árfolyama. Lássuk, mit tettek Varga Mihályék, és erre mit tett a forint.
Az MNB negyed bázisponttal mérsékelte alapkamatát, 6,25 százalékra.
Nagy vágásnak, vagy ha azonnal mély vágások érkeztét jövendölik meg, a forint árfolyamának gyengülése lehetett volna az ára. Márpedig a döntést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály MNB-elnök arról számolt be, hogy a forint erősödése az elmúlt több mint egy évben nagyban hozzájárult az infláció mérsékléséhez.
Az MNB alapfeladata az árstabilitás biztosítása, tehát a mérsékelt infláció. Ha a pénzügyi piacokon úgy ítélik meg, hogy elsietett vagy túl durva egy kamatcsökkentés vagy kamatcsökkentési sorozat, már jön is a büntetés a forint árfolyamán keresztül.
Nos, nem jött. Ehhez még azt sem várta meg a piac, hogy az elnök kimondja: nem csökkentési ciklusba (tehát sorozatba) kezdtek, hanem a továbbiakban is az inflációs kilátásokat mérlegelve döntenek.
A bizalmat tulajdonképp már előre kivívta a jegybank, ezért is nem gyengült, hanem erősödött a forint a továbbiakban.
A forint keddi mozgása megerősítette, hogy ez a bizalom a keddi kamatvágás után is megmarad, és mindaddig várhatóan így is marad, amíg az MNB nem követ el valami olyan hibát, amelyből a piaci résztvevők arra következtetnek: már nem olyan fontos a számára az inflációs célja, helyette egyéb célokat követ.
A forint árfolyama: elméletileg a régiós devizák ellen gyengülnie kellett volna, ehelyett…
Ami legvilágosabban mutatja a töretlen bizalmat: a forint nemhogy gyengült volna a régiós országok devizáival szemben, hanem még erősödött is, pedig ezekhez képest az alacsonyabb szintre süllyedő magyar kamat elméletileg csökkentené a forint vonzerejét.
A forintárfolyam a következőképp alakult a cseh koronával szemben. Erősödést látunk, a magyar kamatcsökkentés ellenére:
A lengyel zlotyhoz képest így mozgott. Ez bizony szintén erősödés.
Ez pedig a román lejjel szembeni árfolyam, ez sem tűnik másnak.
Mi a magyarázat? Három van, kettő igaz, egy hamis
A forint reakciója kétféleképp magyarázható érvényesen, és van egy harmadik magyarázat is, ami azonban hamis.
Miközben a dollár gyengesége az elmúlt másfél évben valamennyi régiós deviza malmára hajtja a vizet, a forint azért nem gyengül a régiós devizákkal szemben kamatelőnyének csökkentése ellenére sem, mert:
- A magyar kamatvágás óvatos, tükrözi az infláció valós csökkenését, de nem elsietett módon, a befektetők bíznak a magyar jegybank racionális ítéletében és a magyar gazdaság stabilitásában.
- Erről is írtunk előre:
a régió többi gazdaságában is kamatcsökkentős a hangulat,
igaz, hogy például a románoknál főleg azért, mert a tavaly kezdődött megszorítások megroppantják a gazdaságot . Tovább is siklathatjuk a tekintetünket: az euróövezetben is fenntartja a kamatcsökkentési várakozásokat, hogy az európai gazdaság nem igazán szuperál jól, amit egyesek az euró dollár elleni erősödésének megfékezésével gondolnak korrigálhatónak.
Most jön a kakukktojás, a harmadik, hamis magyarázat
3. Tavaly nyár óta egyes spekulatív értékelések ahhoz a reményhez kötik a forint erősödését (újabban megpedzték még az állampapírokkal kapcsolatban is), hogy az ellenzéki Tisza Párt nyeri az áprilisi magyar választásokat.
Könnyen beláthatjuk, hogy a jelenlegi árfolyam-változások aligha köthetők bármilyen politikai fejleményhez, inkább az MNB-hez és a magyar gazdaság teljesítményéhez. Ez pontosan így volt korábban is. „Tisza-pozíciókat” ettől függetlenül felvehetnek a piacokon, aminek pedig a vége az lesz, bármilyen választási eredmény esetén, hogy az alulinformáltak elvesztik a pénzüket, kispekulálják belőlük a gyors reagálású jól értesültek.
Két alaptévedésen tudnak nagyot keresni a spekulánsok, és veszíteni az alulértesültek. 1. Az egyik azoké, akik a cinkelt listaközvéleményeket figyelik, és nem kötik az orrukra, hogy a magyar választási rendszerben az alapkérdés a körzetekben dől el. 2. A másik alaptévedés: ismeretlen és kiszámíthatatlan kormányzati tényező megjelenése nem erősíteni szokta a devizákat és az állampapírokat, hanem gyengíteni.
