Áfavizsgálatok pozitív szaldóval
A tételes áfaellenőrzések tapasztalatait most összesítik az APEH-nál, de annyi bizonyos, hogy már alig van folyamatban ilyen vizsgálat, s ezek mindegyikében érdemi megállapítás várható. A kiutalás előtti áfaellenőrzésekre az idén is nagy figyelmet fordítanak az adóhatóságnál, ám differenciáltabbá, célzottabbá válnak a vizsgálatok. Juhász István, az APEH ellenőrzési ügyekben illetékes elnökhelyettese hangsúlyozta: akiknél a tavalyi bevallásokhoz kapcsolódóan érdemi megállapítást tettek, azok az idén is gyakrabban számíthatnak ellenőrzésekre.
Hogy az ellenőrzéseknek a költségvetés számára volt-e haszna, azután derül ki, hogy valamennyi tavalyi bevallás vizsgálatát lezárják. A tételes vizsgálatok keretében több mint 7000 adóbevallást ellenőriztek, amelyek 10 százaléka zárult valamilyen - összességében 1,4 milliárd forintnyi - megállapítással. Az egy vizsgálatra jutó adókülönbözet 197 ezer forint volt, ugyanakkor az összes kiutalás előtti ellenőrzések során az összeg csaknem tízszer ekkora: 1,97 millió forintra rúgott. A célzott ellenőrzések jóval hatékonyabbak, mint a tételes ellenőrzés volt. Tény, hogy a tavalyi 1,4 milliárd mellett az idén a tételes ellenőrzések során 6,1 milliárd forint nettó adóhiányt állapítottak meg. Juhász István - arra hivatkozva, hogy most összesítik az adatokat - nem tudta megmondani, a késedelmes kiutalások miatt a költségvetésnek mennyit kellett késedelmi kamatként kifizetni. Ennek tudatában lehetne kijelenteni, volt-e haszna a vizsgálatoknak. A mostani adatok fényében úgy tűnik, pozitív lesz a szaldó.
Az EU-n belüli adómentes értékesítések feltételeinek meglétét, ezen belül a termékek másik országba történő fuvarozásának tényét, különösen a fuvarokmányok hitelességét, szigorú számadású nyomtatványként való kezelését 2005-ben is kiemelten vizsgálják. Az eddigi ellenőrzések során sok szabálytalanságra bukkantak. Az EU-n belüli adómentes értékesítés esetén igazolni kell, hogy az áru az adott ország területét elhagyta. Az árumozgás igazolására a fuvarlevelek szolgálnak, amelyeket minden cégnél szigorú számadású nyomtatványként kezelnek. Az adóhatóság azért marasztalt el több céget, mert nem tudták igazolni, hogy a szállítás megtörtént, az áru elhagyta az országot.
A tavalyi harmadik és negyedik negyedévi áfabevallásokban visszaigényelt áfát addig nem utalta az APEH, ameddig meg nem kapta az EU-tól az áfainformációs csererendszer keretében érkező adatokat. (Ezt az utasítást kapták tavaly Draskovics Tibor pénzügyminisztertől, aki március elején vonta azt vissza.) Az APEH az EU-tagországoktól kapott adatokat összevetette a magyar adózók által bevallott adatokkal, és nagyon sok eltérést tapasztaltak. Így például, hogy a közösségi partner nem jelentett értékesítést, egyébként pedig jellemző, hogy a régi uniós tagállamok kontrolladatai hiányosak. Előfordult, hogy nem a termékértékesítés áfa nélküli ellenértékét szerepeltették a kontrolladatokban, hanem az áfával növelt ellenértéket, vagy csak magát az áfát.
