BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Cégátszervezés - problémákkal

A magyar vállalatok viszonylag jól felkészültek a restrukturálással járó problémák kezelésére, azonban a gyakorlati megvalósítás az elméleti tudástól messze elmarad - derül ki a Roland Berger Stratégiai Tanácsadó Kft. az európai restrukturálási projektek okairól és sikertényezőiről készített tanulmányából.

Míg a magyar vállalatok 43 százaléka az átszevezés kiváltó okaként stratégiai problémákat jelöl meg, a restrukturálás mint folyamat egyik fő elemét a vállalatoknál alkalmazott költségcsökkentő programok jelentik - ez az egyik legjellemzőbb megállapítása a tanulmánynak Morgós Katalin, a Roland Berger stratégiai tanácsadó cég ügyvezető partnere szerint. (A magyar felmérés számos, elsősorban a fogyasztási cikkek, a közszféra, a pénzügyi szolgáltatók és az építőipari ágazatot képviselő cég bevonásával készült. A nemzetközi felmérés az összes jelentős szektort képviselő több mint 2000 cég megkérdezésével egész Európára kiterjed.)

Európa más országaiban a cég átalakítása magában foglalja a stratégia átértékelését is, és a sikeres megvalósítás hangsúlyos eleme a menedzsment elkötelezettsége és az átfogó intézkedések megtétele is. Sajnos ezek a megoldások Magyarországon sokszor még háttérbe szorulnak.

A megkérdezett magyar vállalatvezetők 43 százaléka szerint az átszervezési folyamatot elsősorban a stratégiai problémák teszik indokolttá, az európai vállalatok 32 százaléka vélekedik hasonlóképpen. A válaszok szerint a költségtényezők 50 százalékban okozzák a folyamat elindítását mind az európai, mind a magyar vállalatok körében. A felmérés során kapott válaszokból kiderült, hogy Magyarországon a restrukturálás finanszírozása az európai átlaghoz képest jobban megoldott.

A magyar vállalatok 71 százaléka átalakítás esetén elsősorban a költségcsökkentés eszközét alkalmazza, ezen belül is a személyi ráfordításokat mérsékli első lépésként. A többi európai ország első helyen (94 százalék!) az eladások növelését említi legfontosabb eszközként, szemben a magyar vállalatok vezetőinek 64 százalékával. A személyi ráfordítások csökkentése kapcsán elmondható, hogy Magyarországon a leépítés ennek legfőbb eszköze (71 százalék). A korkedvezményes nyugdíjazás 64 százalékban, míg a személyi állomány változtatása 57 százalékban jellemző a magyar vállalatokra. Az európai országok ezzel szemben a munkavállalóval történő közös megegyezésen alapuló megoldásokat részesítik előnyben (75 százalék).

A restrukturálás sikere a magyar vállalatvezetők véleménye szerint alapvetően az egységes koncepció kialakításától, a menedzsment elkötelezettségétől s a gyors megvalósítástól függ. Bár az egységes koncepció kialakítását mint hatékony kezelési módot 57 százalékban azonosították a sikeres megoldás fontos tényezőjeként, ennek az adott vállalatnál történő megvalósítását már csak 29 százalékuk tartotta sikeresnek. Ugyanez az arány még kétségbeejtőbb a menedzsment elkötelezettsége kapcsán, melyet 50 százalékban jelöltek fontosnak, míg megvalósulását csupán 7 százalék tartja sikeresnek. A válaszok a legjobb alkalmazás használata kapcsán is érdekesek, hiszen a vezetők 36 százaléka emelte ki, míg gyakorlati sikerével 43 százalékuk elégedett. A gyorsaság tekintetében elmondható, hogy Európához képest Magyarország később reagál a krízishelyzetre. A korai krízisfelismerés főbb eszközeként a magyar vezetők 71 százalékban a havi üzleti helyzetelemző vezetői értekezleteket tartják, 64 százalékban a havi vezetői információs rendszer jelentéseit, míg 43 százalékuk a gördülő likviditás-előrejelzést és a súlyozott értékelést.

Csupán a magyar vállalatok 17 százaléka zárta le az átszervezés folyamatát, míg 50 százalékuk állandó folyamatnak tekinti azt. A restrukturálás valószínűségét növelő tényezők közül 83 százalékban jelölték meg a versenykényszert a magyar vállalatvezetők, 67 százalékban a gyengülő gazdasági helyzetet, ágazati nehézségeket s a vásárlók növekvő erejét. A magyar vállalatok jelentős hányada tekinti megoldásnak a stratégiai problémákra az átalakítást, ugyanakkor a költségcsökkentés mellett több hangsúlyt kellene fektetni a stratégia felülvizsgálatára és újragondolására. Ez nemcsak az eredmények tartósságát biztosítja, de más perspektívába is helyezi az érintettek számára ezt az egyébként sokszor fájdalmas folyamatot, és segíti a vele való azonosulást is - hangsúlyozta Morgós Katalin.

A témának különös aktualitást ad, hogy ma a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves taggyűlésén a világ egyik legelismertebb stratégiai tanácsadójának tekintett Roland Berger a restrukturálás téma mellett az európai vállalatok növekedési dilemmáiról tart előadást.





Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.