Csökkenőben a bérkiáramlás
Az első negyedévben a bruttó keresetek átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az előző évi szintet - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A magas szám megtévesztő, ugyanis az idei adatok tartalmazzák a korábbi 13. havi kifizetések helyett bevezetett 0. havi juttatásokat a költségvetési szektorban. A hatást figyelmen kívül hagyva a keresetnövekedés jóval kisebb. Lapunk számításai szerint az első negyedévben a reálkeresetek ténylegesen mintegy 4,5 százalékkal növekedhettek.
Ezt mutatják a legfrissebb, márciusi adatok is, amelyek már nem tartalmazzák az említett torzító hatást. A tavasz első hónapjában az alkalmazásban állók keresetének reálértéke 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezen belül a versenyszektorban 3,4 százalékos volt az emelkedés, ennél valamivel magasabb ütemet regisztrált a KSH a költségvetési szférában: itt 6,7 százalékkal értek többet a fizetések, mint tavaly. Ez a korábban jellemző tendencia megfordulását jelenti: tavaly a közösségi szféra bérkifizetései alacsonyabb ütemben bővültek, mint a magánvállalatoknál.
A versenyszektor bruttó keresetalakulását figyelve megállapítható, hogy márciusban tovább csökkent a bérkiáramlás üteme: a fajlagos munkaerőköltségek körülbelül 5-6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korában, s ez többé-kevésbé összhangban állhat a termelékenységnövekedéssel.
Folytatódott a költségvetési szektorban dolgozók létszámának csökkenése. Márciusban ugyan 803,9 ezer főt foglalkoztatott az állam, ez kissé magasabb szám, mint a februári, de ennek szezonális okai vannak. Az utóbbi egy év átlagos létszámállománya mintegy 11 ezer fővel kisebb volt, mint a megelőző egyéves időszakban. Ugyanakkor az utóbbi bő egy év állománycsökkenése még nem érte el azt a mértéket, hogy a megelőző időszak dinamikus bővülését kompenzálja. Az állami szektorban ma is mintegy tízezerrel többen dolgoznak, mint 2002 elején. (MI)
