Mit ígérnek a német pártok?
Egyelőre egyik német párt sem véglegesítette programját, amelylyel nekivág az ősszel esedékes előre hozott parlamenti választásnak, ám az eddigi nyilatkozatok alapján mégis kirajzolódnak azok a fő vitapontok, amelyek várhatóan meghatározzák majd a következő hónapok eseményeit. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint elsősorban az egészségügyi reform és az adópolitika terén tapasztalható nagy eltérés a két oldal elképzelései között.
A kormányzó SPD és zöldek az alkalmazottak mellett az önálló foglalkozásúakra is kiterjedő általános egészségbiztosítás bevezetése mellett kardoskodnak. A járulékfizetési kötelezettség a tőkejövedelmekre is vonatkozna, így a mainál alacsonyabb ráta is elegendő lenne a rendszer finanszírozásához. A választás megnyerésére esélyes uniópártok ezzel szemben a kötelező és a magánbiztosítások világos elhatárolását és előbbi mértékének a munkabértől függetlenné tételét szorgalmazzák. Potenciális szövetségesük, a szabad demokrata FDP messzemenően privatizálná az egészségügyi rendszert.
Az adózás terén ugyancsak az FDP javasolja a legradikálisabb változásokat: a vállalatok jövedelmét legfeljebb 25 százalékos adó terhelje, ezt az önkormányzatok 2-4 százalékkal fejelhetnék meg. Középtávon lineáris jövedelemadó bevezetését szorgalmazzák. Ami az SPD-t illeti, a kapitalizmusellenes kirohanások fényében aligha lehet arra számítani, hogy újraválasztása esetén megvalósítaná a szakértők által javasolt kettős jövedelemadóztatást, tehát a mobilabb tőkejövedelmek alacsonyabb és a helyhez kötöttebb munkajövedelmek magasabb terhelését. A CDU és a CSU az adóterhek fokozatos, ám nem túlságosan jelentős csökkentését tervezi.
Akármilyen programot is tűz zászlajára a majdani győztes, azzal számolnia kell, hogy a gazdaság állapota nem ad módot nagyvonalúságra. A Bloomberg által ismertetett legfrissebb adatok szerint az első negyedévben nemcsak a munkanélküliek száma ért el újabb rekordot, hanem a belső kereslet is egy éve nem látott szintre esett vissza. A 0,6 százalékos csökkenést ugyan ellensúlyozta az export szárnyalása, ám az év hátralévő részében a lendület várhatóan lassulni fog. Mindezek fényében nem csoda, hogy a befektetői bizalmat jelző ZEW index májusban az április 20,1-ről 13,9 pontra zuhant.
