BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újabb terhek a tőkejövedelmekre

Négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást kell majd 2006. január 1-jétől fizetni a tőke- és osztalékjövedelmekből, az árfolyamnyereségből, az ingóság eladásából és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek után - döntött tegnapi ülésén a kormány. Mindezt a méltányos közteherviseléssel indokolták.

Egészségügyi hozzájárulás kivetése. A kabinet tegnapi ülésén a "méltányos közterherviselésről" döntött az egészségügy finanszírozásához a különböző jövedelmekre kivetett újabb elvonással. A szóvivői tájékoztató szerint ez azokra a jövedelmekre vonatkozik, amelyek ma mentesek a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól. Így a kabinet döntése értelmében 2006. január 1-jétől a tőke- és osztalékjövedelemből, az árfolyamnyereségből, az ingóság eladásából, valamint az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek után 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, éves szinten 400 ezer forintos felső határral. A szóvivő elmondása szerint ettől az intézkedéstől több mint 10 milliárd forintnyi bevételt várnak.

Tb-járulék-köteles lesz továbbá ez év szeptember 1-jétől a megbízási díjból, a választott tisztségviselők díjazásából származó jövedelem is. A szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységből származó jövedelemnél átmeneti szabályozás lép életbe, a jövő év végéig a korábbi feltételek szerint fizetik a járulékot. E lépéseket azzal indokolták, hogy a mai járulékfizetési rendszerben nem egységesen a jövedelem első forintjától érvényes a kötelezettség, mint ahogy a munkajövedelmeknél, hanem csak a mindenkori minimálbér 30 százalékától.

A kabinet tegnap arról is döntött, hogy a saját jövedelemmel nem rendelkezők után a központi költségvetés teljesíti a befizetést az egészségbiztosítási alap számlájára. Megosztják az egészségbiztosítási alap járulékbevételét az egyes kockázatok szerint, így a munkáltató által fizetett, összesen 11 százaléknyi járulékból 7 százaléknyi természetbeni, 4 százaléknyi pedig pénzbeli juttatás lesz 2006. január 1-jétől.

A döntéseket azzal indokolták, hogy a kabinet áttekintette az egészségügy finanszírozását: az egészségbiztosítási alap tervezett hiánya 341,3 milliárd forint, a nyugdíj-biztosítási alap törvényben előírt egyenlege az idén csak úgy tartható, ha a költségvetés 187,2 milliárd forintot átutal, s pótolja a nyugdíjreform miatt kieső 211,2 milliárd forintnyi járulékbevételt. Miközben az ellátási jogosultság biztosítási jogviszonyból fakad, a járulékfizetők száma csupán 3,7 millió.

Start program. A kabinet tegnap elfogadta a Start programot, a pályakezdők foglalkoztatásának elősegítéséről szóló előterjesztést. E szerint a pályakezdő munkáltatóját a foglalkoztatás időtartamára a Start kártya kétéves érvényességi idején belül kedvezmények illetik meg.

Gyorsforgalmi közúthálózat. A kormány döntéseket hozott annak érdekében, hogy az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) a hozzá került autópályák építését megfelelő ütemben képes legyen finanszírozni, ehhez rendezett vagyon helyzettel rendelkezzen, és az állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelői jogait birtokolja. Ennek fényében az egyedi garanciavállalási keret összege 225 milliárd forintól 375 milliárdra emelkedik.

Családi adókedvezmény. Megállapodott a kormányfő a Nagycsaládosok Országos Egyesületével a családi adókedvezmény jövedelmi határának emeléséről a kormány hétfőn bejelentett elképzeléséhez képest. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter a szóvivői tájékoztatón elmondta: a három- vagy több gyerekes családok esetében a családi adókedvezmény nem áll meg 3,4 millió forint éves jövedelemnél, hanem a jövedelemhatár ötszázezer forinttal emelkedik gyermekenként.

Vélemények

Továbbra sem tartja időszerű lépésnek a tőkejövedelmek megadóztatását Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke, főleg nem diszkriminatív módon, ahol a kamat-, az osztalék- és árfolyam-jövedelmeket különböző módon kezelnék. Mint lapunknak nyilatkozta: jelen körülmények között, amikor a gazdaság versenyképessége visszaesett, és a lakossági szektor megtakarításai sem javulnak - azok messze elmaradnak a normális szinttől -, csak őszintén sajnálni tudja, hogy a kormány ismét populizmusba hajló ötletekkel próbálkozik valós megoldások helyett.

Különösen a tőkejövedelmek után több mint felelőtlenség kivetni 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást, a tőke ugyanis nagyon gyorsan változtatja helyét - szögezte le Heinczinger Róbert. Az Ernst & Young partnere kifejtette: egy ilyen lépéssel a kormány azt éri el, hogy olyan személyek, akik jelentősebb tőkejövedelemre tettek szert, és meg akarják spórolni a legfeljebb 400 ezer forintos egészségügyi hozzájárulást, azok külföldi struktúrákon keresztül fektethetik be pénzüket. Így pedig nemcsak az említett 4 százalékos járulékbevételtől esik el az állam, hanem az árfolyamnyereségre kivetett - és eddig a hazai büdzsébe befolyt - adó sem a magyar kincstárat gazdagítja majd, illetve később folyik be.

Az egészségügy 21 lépésének egyike a kormány tegnapi döntése, amelynek következtében csökkenhet az egészségbiztosító pénzalapjának ez évi 341 milliárdos hiánya - mondta az egészségügyi miniszter. Rácz Jenő szerint az egyéni járulékszámla-rendszert 2006. januárra megteremtik, s az fél év alatt működőképessé válhat. Megvalósul a kormány szándéka, hogy minden biztosított mögött legyen járulékfizetés. A munkáltatók 11 százalékos járulékának megosztásáról (7 százalék a gyógyító-megelőző ellátásra, gyógyszerre, 4 pedig a pénzbeni ellátásra jutna) később egyeztetnek. A kormány döntött arról is, hogy a tb-alapok kontrolljára delegálással felügyelő testületet hoznak létre, ami már az MSZP választási programjában szerepelt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.