A gazdagokat támogatják
Cees Veerman holland mezőgazdasági miniszter tavaly mintegy 190 ezer euró uniós agrártámogatást kapott franciaországi és hollandiai földjei után - írja az International Herald Tribune. A miniszter a közvélemény nyomására volt kénytelen felfedni a számot, miután országában is a viták kereszttüzébe került a közösségi kifizetések ügye. Veerman azt ígéri, hogy szeptember elején a holland gazdákhoz került összes kifizetést nyilvánossá teszik.
Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök támogatásáról biztosította Tony Blair brit kormányfőt, aki a közösségi agrárpolitika (kap) radikális átalakítást követelve vált a kerékkötőjévé az EU 2007-2013 közötti költségvetése elfogadásának. Blair a támogatások lefaragását és a pénzek modernebb iparágak felé csoportosítást követelte. Veerman a kap átalakítását illetően mégis nyíltan szembekerült miniszterelnökével, lemondását is kilátásba helyezve.
A hollandiai kifizetésekkel kapcsolatos adatok várhatóan ugyanarra világítanak majd rá, mint Nagy-Britanniában és Dániában: hogy a pénzek nem a kisgazdaságokhoz kerülnek - véli a brit számok nyilvánosságra hozatalát követelő aktivisták egyik vezetője. Nagy-Britanniában a királyi család, a nagy agrárvállalkozások és az arisztokrácia bizonyult a támogatások egyik legfőbb haszonélvezőjének; volt olyan nagy földbirtokkal rendelkező főnemes, aki tavaly félmillió fontnál is nagyobb összeghez jutott. Dániában a nemrég nyilvánossá tett 2002-es és 2003-as kifizetési listán a királyi család mellett négy jelenlegi és számos korábbi miniszter, nemzeti és európai parlamenti képviselő is előkelő helyen szerepel.
A reformot követelők érveit erősítheti egy friss tanulmány is, amely szerint jelenlegi formájában a kap csak növeli a különbségeket a gazdag és a szegény régiók között. A Financial Times által idézett jelentés szerint a tehetős német, brit, francia és holland régiók jóval nagyobb szeletet hasítanak ki a támogatások több mint 40 milliárd eurós tortájából, mint a szegényebb déli és keleti területek. Ennek oka, hogy a kifizetések 80 százaléka többnyire az északi gazdák által termelt, illetve előállított gabona, marhahús és tejtermékek után jár, és jóval kevesebb jut az olyan, a délre jellemző cikkekre, mint az olívaolaj vagy a bor - állítja a tanulmány egyik szerzője, Mark Shucksmith newcastle-i professzor. A gazdagabb régiókban ráadásul általában nagyobbak a mezőgazdasági üzemek, és mivel a - lassan leépülő - ártámogatási rendszerben több pénzt kap az, aki többet termel, a különbségek csak tovább nőnek.
Shucksmith szerint ezért a kap reformjával az új EU-tagok többszörösen is nyerhetnek. Egyrészt egyenlőbb elbánásban részesülhetnének, másrészt a legszegényebb területek támogatására szabadulhatnának fel a pénzek. Úgy véli, hogy a legnagyobb esélyt az alapvető reformra a Világkereskedelmi Szervezet keretében folyó tárgyalások nyújtják, amelyek a mezőgazdasági termékek importtarifájának és exporttámogatásának mérsékléséhez vezethetnek. A professzor szerint ugyanis a kapreformok története azt mutatja, hogy azok külső nyomásra és költségvetési válságokra válaszul születhettek meg - most pedig az EU-nak mindkettőből kijutott.
