A jegybank rosszabbnak látja a büdzsé helyzetét
Bár az idén a pénzforgalmi (GFS) és az eredményszemléletű (ESA) költségvetési hiány is kisebb lesz a tavalyinál, mégsem tekinthető kiigazító jellegűnek a büdzsé - írja inflációs jelentésében a jegybank. Az alacsonyabb kimutatott hiány ugyanis alapvetően olyan intézkedéseknek köszönhető, amelyek a tágabban (SNA-metodika szerint) értelmezett államháztartás finanszírozási igényét nem csökkentik. Főként az autópálya-finanszírozás elszámolási megoldásai mérséklik úgy a kimutatott hiányt, hogy közben a teljes államháztartás SNA-pozíciója nem változik.
Előző inflációs jelentéséhez képest a jegybank még roszszabb állapotban látja a büdzsét. Májusban még a GDP 8 százalékára tette az államháztartási kör tényleges idei hiányát, most viszont ugyanezt az SNA-mutatót 9,1 százalékra várja. Ennek megfelelően a fiskális keresleti hatás az idén már nem a korábbi két évben megszokott enyhén negatív irányú lesz, hanem GDP-arányosan 0,8 százalékpontos pozitív hatást jelent majd. A jelentés leszögezi: a mutatószámok eltérése arra világít rá, hogy 2005-ben az ESA-egyenleg várható javulása elsősorban olyan bevételek statisztikai megjelenéséhez kötődik, amelyek nem jelentenek tartós pozíciójavulást, és növeli a következő évekre vonatkozó fiskális célkitűzések és általában a fiskális fenntarthatóság kockázatát.
Ráadásul a következő két évben a már bejelentett intézkedések és egyéb tételek miatt olyan determinációk vannak a költségvetésben, hogy a konvergenciaprogramban foglaltak betartásához messze nem elegendő a megcélzott, GDP-arányosan 0,6 százalékpontos deficitcsökkentésnek megfelelő intézkedések meghozatala. Jövőre például további 2,9 százalékos egyenlegjavító intézkedésekre lenne szükség, vagyis összesen a GDP 3,5 százalékára rúgnak azok a tételek, amelyeket valamilyen intézkedéssel fedeznie kell a kormányzatnak. Ez forintban kifejezve több mint 800 milliárdos kiigazítási kényszert jelent. A legnagyobb tételt az adócsökkentési program jelenti, ezenkívül számos kisebb tétel is nehezíti a költségvetés helyzetét. A 2006. év azért is különleges, mert a Gripen-vásárlás 2002 és 2016 egyenletesen törlesztendő költségeit az eredményszemléletű költségvetésben jövőre kell egy összegben kimutatni, s ez az ESA-hiány szempontjából mintegy 0,6 százalékos kiadási többletet jelent.
Hozzá kell tenni, hogy a jegybanki előrejelzés csak olyan tételeket vett figyelembe, amelyek már ismertek, vagyis további kiigazító lépéssel nem számolt. Így például a Veres János által e hétre ígért bejelentésekkel sem, amelyek a pénzügyminiszter ígérete szerint már mutatni fogják, miként kívánja a kormányzat biztosítani a konvergenciaprogram betartását. Ugyanakkor azokon a területeken, ahol nem voltak ilyen információk, a Magyar Nemzeti Bank szakemberei takarékos gazdálkodást feltételeztek. (MI)
