A pénzvilág mágusát ünneplik
Majdnem két évtizede, 1987 óta irányítja az amerikai monetáris politikát a most 79 éves Greenspan, aki 2006 januárjában vonul nyugalomba. Emelt fővel távozhat: az amerikai gazdaság 3,4 százalék körüli ütemben növekszik, a maginfláció két százalék alatt van, az ötszázalékos munkanélküliségi rátát pedig a legtöbb fejlett ország megirigyelheti.
Jan Hatzius, a Goldman Sachs közgazdásza szerint Greenspan legnagyobb eredménye mégsem ez, hanem az volt, hogy a hetvenes-nyolcvanas évekre jellemző óvatos kívülállás után ismét elfogadottá tette a gazdasági folyamatokba való aktív jegybanki beavatkozás gondolatát. A befektetők bíznak abban, hogy ha baj történik, Greenspan kihúzza őket a csávából, mint ahogy az ázsiai és oroszországi pénzügyi válságok idején. Intuitív döntései persze részben azért lehettek olyan sikeresek, mert a Fed a világ legnagyobb hatalmú központi bankjának számít, amelynek vezetője szélesebb körű jogosítványokat élvez, mint akár az EKB, akár a Bank of England elnöke, akik alapvetően az infláció leszorításával foglalkoznak - mutat rá a Bloomberg.
A kétezer méteres magasságban fekvő wyomingi üdülőhelyen, Jackson Hole-ban az aktuális világgazdasági folyamatok megvitatásán túl a "Greenspan-korszak" értékelése fogja lekötni annak a több tucat jegybanki vezetőnek és más tekintélyes közgazdásznak a figyelmét, akiknek volt szerencséjük meghívót kapni a szűk körű, ám annál tekintélyesebb rendezvényre. A piacok nem kis aggodalommal tekintenek az - Alan Blinder volt Fed-alelnök szavaival - szinte isteni tekintéllyel bíró Greenspan távozása elé.
Ilyen aggodalmak persze minden jegybanki vezetőváltásnál felütik a fejüket, és nyilván ezúttal is túléljük a személycserét - fogalmaz Benjamin Friedman harvardi professzor. Az utód személyéről George Bush fog dönteni: a Handelsblatt szerint Martin Feldstein, Glen Hubbard és Ben Bernanke látszik esélyesnek, akik mindhárman szolgálták tanácsadóként a jelenlegi vagy valamelyik korábbi amerikai elnököt.
