A távozó dolgozónak meg kellene indokolnia, miért akar menni

Nem lesz könnyű dolga a kormányoldalnak az augusztus 25-i Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén, ahol többek között napirendre kerülnek a munka törvénykönyvét módosító javaslatok is. A tervezet ugyanis már az OÉT munkajogi bizottságának tegnapi ülésén is harsány vitát keltett, holott a legtöbb módosítás inkább technikai jellegű. Igaz, más-más okok miatt, de a munkaadói és munkavállalói oldal is kifogásolta, hogy bonyolultabb lenne a felmondás a határozott idejű munkaviszonynál. Az új szabályzók értelmében ugyanis, ha a dolgozó mondja fel határozott idejű szerződését, akkor meg kellene indokolnia, hogy miért válik meg a cégtől. A munkavállalói oldal szerint ez csak akkor lenne igazságos, ha a foglalkoztatót is indoklás terhelné. A munkaadói oldal által kifogásolt módosítások között szerepelt, hogy ilyen típusú felmondás esetén a dolgozót a felmondási idő legalább kétharmadára mentesíteni kell a munkavégzés alól.

Az új munka törvénykönyve alapján a foglalkoztatóknak kötelező lesz munkaköri leírást adni a dolgozók számára, illetve tájékoztatni kell őket a cégen belül működő szakszervezet, üzemi tanács létéről is. Az eddigiekhez képest változást jelentene az is, hogy ha a munkaadó személyében változás következik be, általános jogutódlás esetén nem csupán a fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek szállnak át a jogutódra, hanem például a megszűnt munkaviszonyból származó, még el nem évült követelések is. Indokolt részmunkaidős állások esetén, így például a gyesen, gyeden lévők, a diákok számára lehetővé válna a vasárnapi rendszeres munkavégzés.

Az uniós szabályozás általában megengedi a négyhavi munkaidőkeret alkalmazását, ám itthon erre eddig nem volt lehetőség. Az új szabályzók szerint - kizárólag idénymunka esetén - a cég egyoldalú döntése alapján lehetővé válna a négyhavi, illetve a tizenhat heti munkaidőkeret előírása.

A jövő év januárban életbe lépő módosítások szigorítják a teljesítménykövetelmények megállapítását is. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert előfordul, hogy a munkaadók irreális munkanormákat állapítanak meg, így a munkavállalók még a minimálbért sem képesek megkeresni a teljesítménybérezés során. A javaslat az adott cégnél dolgozók átlagos teljesítményét tekinti száz százaléknak a dolgozók egyéni teljesítményét, illetve javadalmazását pedig ehhez kell viszonyítani majd.

A munkaerő-kölcsönzés szabályai több pontban szigorodnak. Nem lesz kölcsönözhető például a dolgozó, akit a munkaadója fél éven belül bocsátott el, majd ismételten alkalmazná, ám most már kölcsönmunkásként. Várhatóan a kölcsönbe vevő céget is legális foglalkoztatásra ösztönzi az a szabálymódosítás, miszerint csak akkor állíthatja munkába a dolgozót, ha a kölcsönbe adó cég már bejelentette őt az Egységes munkaügyi nyilvántartásba. Az is megoldást jelent, ha az érvényes munkaszerződést mutatja be a kölcsönbevevőnek a kölcsönbeadó, természetesen úgy, hogy a munkabérre vonatkozó részt kisatírozza.

Kevés olyan pontja van a munka törvénykönyvének, amelyet a munkaadók és a munkavállalók egy része közösen kifogásol. Ilyen azonban december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal képviselője a Világgazdaság kérdésére elmondta, érthetetlennek tartja, hogy hatáselemzés nélkül javasolta ezt a módosítást a kormány. Ha három napra bezár az ország, tízmilliárdos kiadása lehet a cégeknek, hiszen a bért ki kell fizetni erre a napra, teljesítmény azonban nincs mögötte. A versenyszférában úgyis dolgozni fognak az emberek, ez elsősorban a közszférának jelent majd munkaszüneti napot - fogalmazott Dávid Ferenc. Értesüléseink szerint a nagyobb üzletek, illetve áruházláncok nyitva tartását a belkereskedelmi törvény módosítása legalizálja majd. A tervek szerint ugyanis délután két óráig munkaviszonyban álló dolgozók foglalkoztatása is lehetővé válik ezen az ünnepnapon.