Aki csődbe viszi cégét, minden vagyonát elveszítheti

A szakemberek szándékai szerint a csődtörvény módosítása hatékonyabb szabályozást eredményez, így kedvező hatással lehet a gazdaság verseny- és fizetőképességére, és növelheti a vállalkozások iránti bizalmat. A módosítás napokban elkészült tervezetét már szétküldte szakmai egyeztetésre az igazságügyi tárca. A javaslat lényeges vonása, hogy szabályozza a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a hitelezőkkel szembeni felelősségét, és a jelenleginél nagyobb védelmet nyújt a zálogjogosultnak.

Az úgynevezett wrongful tra-ding, a cégvezetők felelősségének rögzítése új jogintézmény lesz. Alapja az a leendő társasági jogi rendelkezés, amely előírja, hogy a fizetésképtelen cég vezető tisztségviselői ügyvezetési feladataikat a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni, törekedve arra, hogy ez utóbbiak veszteségét minimalizálják. Ha nem így járnak el, és a társaság utóbb csődbe megy, akkor - a csődtörvény új rendelkezései szerint - magánvagyonukkal is helyt kell állniuk a hitelezőkkel szemben. Amennyiben a bíróság megállapítja felelősségüket, ítéletében meghatározza az általuk fizetendő pénzösszeget is. Ez pedig a felszámolás körébe tartozó vagyont növeli, hozzájárulván a hitelező igények teljesítéséhez. A gyakorlatban sokszor nem a vezető tisztségviselő viszi a társaság ügyeit, így a javaslat annak a felelősségét írja elő, aki az adott időszakban ténylegesen meghatározta a cég vezetését.

A hatályos csődtörvényben a zálogjogosult hitelezőt a zálogtárgy értékesítéséből befolyt öszszeg fele illeti meg. Ez - sok szakember szerint - aránytalanul korlátozza a zálogjogosult hitelező helyzetét, hiszen a dologi hitelbiztosíték éppen arra szolgálna, hogy az adós fizetésképtelensége, felszámolása esetén a többi hitelezőnél kedvezőbb pozíciót teremtsen számára. Mások - előretekintve egy új, a reorganizációra is gondot fordító csődtörvényre - úgy vélik: ez a bizonyos ötven százalék is sok lehet, mert ha azt a jogosult megkaphatja, akkor már aligha szavaz a tönkrement cég bizonytalan kimenetelű újjászervezésére.

A zálogjogosulti pozíciókra két változatot tartalmaz a mostani tervezet. Az egyik lényegében meghagyja a jelenlegi szabályozást, a másik viszont garantálja a zálogjogosult külön kielégítési jogát a felszámolási eljáráson belül. Kimondja, hogy a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár - a zálogtárgy megőrzésével, értékesítésével és az esetlegesen felmerülő környezeti károk rendezésével kapcsolatos költségek levonása után - minden más követelést megelőzően a zálogjogosulti igény teljesítésére fordítandó. A tervezet úgy rendelkezik, hogy a levonandó költségek nem haladhatják meg a bevétel felét.

A javaslat növeli az ideiglenes vagyonfelügyelő jogosítványait, pontosítja a nem vitatott tartozás fogalmát és a felszámolás kezdő időpontját. Kiemeli ugyanakkor a törvényből a végelszámolás szabályait, amelyet ezentúl a cégtörvény tartalmaz majd.

A javaslat ősszel az új társasági és cégtörvény tervezetével egy-idejűleg kerül a kormány elé.