Államháztartás: költik a tartalékot
Most már szinte biztosra vehető, hogy az év elején megképzett államháztartási tartalék eddig el nem vont részét az egyes intézmények elköltik. Ez összhangban áll a Pénzügyminisztérium illetékeseinek korábbi kijelentéseivel, tehát ettől a költségvetési hiány nem lesz nagyobb az eddig prognosztizáltnál.
Miközben a tárca egy hónappal korábbi előrejelzésében a kiadások között a központi költségvetés még 36,6 milliárd forintot tartalmazott államháztartási tartalék címén, és a többi alrendszerben is volt elkülönítve erre forrás, addig a legfrissebb éves előrejelzésben már nem szerepel ezen a soron egyetlen forint sem. Kérdésünkre a szakminisztérium azzal magyarázta a központi költségvetést érintő, közel 37 milliárdnyi államháztartási tartalék "eltűnését", hogy ezt a tételt beolvasztották a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási sorába, amely így - és egyéb tételek előrejelzésének felülvizsgálata nyomán - 40,6 milliárd forinttal emelkedett. Amit tehát eddig államháztartási tartalékként szerepeltettek a büdzsé tájékoztatójában, azt az intézmények el fogják költeni. Ez azonban nem meglepetés, hiszen ahogyan Veres János pénzügyminiszter korábban jelezte, a költségvetési törvény értelmében megképzett államháztartási tartalékból 125 milliárdot végleg elvonnak (azaz ennyivel kevesebbet költhet a négy alrendszer), míg a fennmaradó részt a determinációk miatt nem lehet megtakarítani, az kiadásként meg fog jelenni. A prognózis szerkezetében történt változás tehát technikai jellegűnek mondható.
Mint ismert, a deficitcél teljesítése érdekében hozták létre még év elején az államháztartási tartalékot. Akkor úgy gondolták, százmilliárd forintra rúghat ez az öszszeg. Az év közbeni folyamatokra tekintettel azonban az uniós túlzott deficit eljárás keretében a magyar kormány vállalta, hogy ezt 160 milliárd forintra emeli. A kabinet még júniusban úgy határozott, hogy ebből 125 milliárdot nem szabadít fel. (BR)
