Az utóbbi években nem mértek kisebb hiányt nyár elején
Júniusban az előzetes adatok szerint 114 millió euró deficit halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben. Az utóbbi években nem mértek ennél kisebb hiányt a nyár elején, vagyis tovább folytatódott az áruforgalmi egyensúly 2003 második fele óta tartó javulása. Az euróban számított kivitel 8,7 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, ugyanezen időszak alatt a behozatal 4,1 százalékkal bővült. A dinamikák különbsége, azaz az export-import olló szűkült az előző hónapokhoz képest, ez elsősorban a tavalyi európai uniós csatlakozás körüli vállalati taktikázások okozta bázishatás eltűnésének köszönhető. Vagyis a jelenlegi ütemkülönbség már nagyjából a tényleges árupiaci folyamatokat tükrözi. (Azzal még érdemes számolni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal előzetes számai általában kicsit nagyobb hiányt mutatnak, mint a három hét múlva megjelenő részletes adatok.) Az áruforgalmi egyensúly javulását mutatja az is, hogy az első fél év összesített hiánya mindössze a fele az előző év azonos időszakában regisztráltnak.
A hiánycsökkenés mögött több tényező húzódhat meg, és minden bizonnyal összefüggésben áll az ipari termelés látványos élénkülésével. Egyrészt a nyugati konjunktúra sem gyengélkedik annyira, hogy az importkeresletet korlátozná, másrészt az EU-csatlakozás piacnyitó hatása a kelet-közép-európai régió országaiba irányuló exportnak adott nagy lendületet. A normalizálódó jövedelempolitika kiszámítható munkapiaci környezetet teremtett a vállalatok számára, ez minden bizonnyal szintén segítette az exportnövekedést. Az importdinamika mérséklődéséhez járult hozzá, hogy a lakossági fogyasztás növekedési üteme visszatért a gazdasági teljesítménnyel összhangban lévő szintre. Mivel ezek a tényezők hosszabb távon fennmaradhatnak, az áruforgalmi egyensúly a közeljövőben tovább javulhat. Ezzel együtt az adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság versenyképessége az utóbbi időben javulóban van.
Figyelmeztető jel viszont, hogy amennyiben az importdinamika hosszabb távon alacsony marad, az a vállalati beruházási kedv csökkenésére utalhat, ez pedig a hosszabb távú növekedési kilátásokat is rosszul érintheti. Ráadásul az általános külső egyensúlyi pozíciót az áruforgalmi teljesítmény alig javítja, ugyanis a folyó fizetési mérleg hiányára az államháztartási szektor túlköltekezése nyomja rá a bélyegét. (MI)
