Cégpénzek a német pártoknak
A szeptember 18-i német választások közeledtével egyre világosabbá válik, hogy az idén újra nagyobb pénzadományokra számíthatnak a vezető politikai pártok a gazdasági szféra részéről. Németországban ugyan ismeretlenek azok a hatalmas összegű adományok, amelyekkel a vállalatok a pártok vagy egyes politikusok kegyeit igyekeznek megnyerni az USA-ban, ám a választási években azért ott is a szokottnál bőkezűbbek a cégvezetők.
A Commerzbank illetékesei például azt mondják: az elmúlt két évben nem adtak pénzt politikai pártoknak, ám az idén valószínűleg hasonló összegre számíthat a két nagy tömörülés, mint amennyit a legutóbbi választási évben, 2002-ben kaptak. Ez az uniópártok esetében mintegy negyedmillió, a szociáldemokratáknál pedig 75 ezer eurót jelenthet. A Commerzbank - amely csak a választási években pénzeli a politikát - nem tartozik a legnagyobb vállalati adományozók közé, ám abban hasonlít a listavezető Deutsche Bankhoz és a többi éllovashoz, hogy mindkét nagy pártnál igyekszik bebiztosítani magát. Persze ez nem jelenti azt, hogy egyforma összeget kapna a CDU-CSU és az SPD: utóbbi - már csak a szakszervezetekkel fenntartott szoros kapcsolatai miatt is - rendszerint a töredékére számíthat annak, amennyit a jobbközép erők kapnak.
Más kérdés, hogy a pártadományok Németországban rendszerint nem a politika befolyásolását, bizonyos kedvezmények kilobbizását szolgálják; ahogy a Deutsche Banknál fogalmaznak, mindössze "a demokratikus politizálást kívánják erősíteni" a bank összesített szponzorációs és jótékonysági büdzséjéhez képest elenyésző összegekkel. Karl-Heinz Nassmacher, az Oldenburgi Egyetem professzora szerint manapság leginkább azért kapnak pénzt a pártok, mert a vállalatok igazgatósági tagjai személyesen ismernek egyes politikusokat. Kézzelfogható előnyök megszerzése legfeljebb kisebb cégek esetében játszik szerepet.
A német nagyvállalatok egy 1983-ban kirobbant botrány óta váltak óvatossá. Akkor az érintett politikusok minden felelősséget az üzletemberekre hárítottak, és ennek hatására jelentősen csökkent a cégek adakozó kedve. Manapság a német üzleti szféra még a választási években is csupán a pártok büdzséjének 5 százalékát biztosítja; a magánadományok 15 százalékot tesznek ki, míg a többi pénz tagsági díjakból és az állami támogatásokból jön össze. (VG)
