Elhúzódó tárgyalások várhatók Koszovóról
Szeptemberre kell elkészítenie koszovói jelentését Kai Eide norvég diplomatának, Kofi Annan ENSZ-főtitkár különmegbízottjának. Ez alapján kezdődhetnek meg a tárgyalások a tartomány leendő, véglegesnek szánt státusáról. Jelenleg Koszovó olyan albán többségű szerb tartomány, amely hivatalosan Szerbia és Montenegró része, de a Jugoszlávia elleni 2000-es légi háború vége óta ENSZ-NATO-igazgatás alatt áll. Az albán többség teljes függetlenséget akar, a szerb kisebbség megőrizné a különleges kapcsolatokat Szerbiával.
A pristinai kormány még július 26-án úgynevezett B tervet hozott nyilvánosságra a koszovói nemzetiségi viszonyok rendezésére; ezen belül széles körű autonómiát ajánlott fel a szerbek lakta településeknek, s ez megítélése szerint arra is alkalmas lehet, hogy visszacsalogassa az elmúlt öt évben elmenekült szerb lakosság nagyobbik részét. A szerbek azonban a korábbi autonómiatervekhez hasonlóan ezt is elvetették. Ezt megelőzően arra hivatkoztak, hogy a tervek gazdaságilag életképtelen, elszigetelt településbokrokká degradálnák a szerb részeket, most "elvek helyett számok" megnevezését követelik. Mint az egyik szerb képviselő, Randjel Nojkic a Reutersnek elmondta, egész Koszovóra vonatkozó decentralizációs tervet várnak a pristinai kormánytól; olyat, amely pontosan rögzíti, hogy hány (szerb) falu fog egy községtanácsot választani.
Közben a koszovói albán hatóságok hozzákezdtek a tartományi gazdaság privatizálásához is. Az első fordulóban öszszesen 12 olyan állami vállalatot kívánnak eladni, amelyek a jugoszláv "önigazgató szocializmus" éveiben dolgozói tulajdonként jutottak a tönk szélére. Közöttük van két bánya, egy szálloda és egy bőrgyár. (VG)
