Európát akarják meghódítani az amerikai tőzsdék
A két amerikai tőzsdehatalom, a New York Stock Exchange és a Nasdaq párviadala akár a nemzetközi porondon is folytatódhat azután, hogy a modernizációjukhoz szükséges pénz előteremtése miatt tőzsdére kerülnek. A Wall Street vezető börzéje jelenleg még a rajta jegyzett tőzsdecégek kezében van, amelyek nonprofit társaságként működtetik. Nemrég a modernizáció érdekében megvette ugyan az Archipelago elektronikus kereskedőházat, ám a további fejlesztésekhez pénzre van szüksége, amelyet legegyszerűbben tőzsdei kibocsátás során teremthetne elő. A vele versengő Nasdaq már korábban bevezette elektronikus kereskedését, azonban az új kihívásra válaszolva készítette el az Instinet Trading felületet, amely a gyors és olcsó kereskedési lehetőséget kedvelő ügyfeleket hivatott megnyerni. A Nasdaqnak jó esélye van arra, hogy még ebben az évben tőzsdén legyen.
A két óriás azonban nagy valószínűséggel nem bír majd egymással, és terjeszkedéséhez más teret választ az otthoni helyett, például Európát. Európa három legnagyobb börzéje már egy ideje tőzsdei cég, s ez megkönnyíti felvásárlásukat. Ráadásul, mivel az eurózónában nincs helye a jelenleg létező 22 tőzsdének, az egyesülések elkerülhetetlenek. A négy ország börzéjét képviselő, és forgalmát tekintve legnagyobb Euronext tűnt tegnapig a legesélyesebbnek a vezető európai tőzsdecég szerepére. A meghiúsult frankfurti felvásárlási próbálkozás óta ő volt az egyedüli kérője a tőzsdei kapitalizációját tekintve Európában legnagyobb londoni tőzsdének. (Ezzel együttesen még mindig feleakkorák sem lennének, mint a NYSE.) Tegnap azonban nyilvánosságra hozta az ausztráliai Macquarie Bank egy befektetői konzorciummal közös vásárlási szándékát. A tranzakció - ha létrejön - csupán annyiban befolyásolja majd az európai tőzsdei elsőségért menő küzdelmet, hogy az LSE árát vélhetően felverik a pénzügyi befektető ausztrálok. Viszont a késlekedés miatt esetleg a már pénzügyileg megerősödött amerikaiakkal szemben is fel kell vennie a kesztyűt az Euronextnek. Piaci hírek szerint utóbbi amúgy is nagyobb eséllyel bővül legközelebb az olasz vagy a spanyol tőzsdével.
Felvásárlásra esélyes tőzsdén jegyzett börze Ázsiában csupán három van: a Fülöp-szigeteki, a hongkongi és a szingapúri. A többi, társasági formáját tekintve nonprofit intézmény vagy valamilyen szövetkezet. Hongkong után a két legnagyobb kínai tőzsde - a sanghaji és a shenzeni - együttvéve eléri ugyan a szöuli kapitalizációját, ám a papírok kétharmadával nem lehet kereskedni, mert állami kézben vannak. Maradék egyharmaduknak pedig csak egy részéhez férhetnek hozzá a külföldi befektetők. A tőkére szomjas kínai cégek éppen ezért Hongkongba mennek, ahol már most több mint 200 kínai nagyvállalat szerepel - köztük a Lenovo vagy a Bank of China -, és az év folyamán várhatóan több kínai bank jelenik majd meg köztük. Az 1993-as hongkongi tőzsdére lépésük óta a kínai cégekbe 110 milliárd dollárt meghaladó tőkét fektettek külföldiek. A piacgazdaság felé igyekvő Kína kénytelen lesz erősíteni a hazai tőzsdei kapitalizációt, az ugyanis a GDP 30 százalékát sem éri el, miközben az Egyesült Államokban ugyanez 200 százalék felett van.
