Extraprofittal kecsegtető ügyletek
A szerb privatizációs ügynökség tenderigazgatója személyes sikerének tartaná, ha már az idén több magyar cég is eredményesen venne részt a szerbiai magánosításban. Ezt Aleksandar Pravica jelentette ki a Világgazdaságnak, hozzátéve: tárt karokkal várják a magyarokat, ő maga is kész fogadni a konkrét tenderekkel kapcsolatos érdeklődőket, kollégái pedig az árverésekről adnak szívesen tájékoztatást magyarországi cégeknek.
Ebben akár Bakó Tamás, a belgrádi magyar nagykövetség külgazdasági attaséja, akár Pallos András, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság belgrádi kereskedelmi szolgálati irodájának vezetője kész közvetíteni - mondták el az érintettek lapunknak. Bakó mindehhez hozzáfűzte: komoly előrelépés lenne, ha magyar nagyvállalat sikeres privatizáció útján megvetné a lábát Szerbiában, hiszen - az eddigi tapasztalatok szerint - a nagyok (mint például a Mol Rt., az OTP Rt., a Magyar Telekom) nyomán kisebb cégek befektetési hulláma indulhat meg. Így történt ez például Horvátországban, Romániában vagy Bulgáriában.
Privatizációs lehetőségek pedig szép számmal akadnak. Igaz, eddig a nagy magyar cégek ezeken elvéreztek, ám az is tény, hogy Szerbiában a privatizációs folyamatban a legfontosabb mindig az ár, s a magyarok ez idáig a tendereken kevesebbet ajánlottak versenytársaiknál - tette hozzá a külgazdasági attasé. A szerbiai privatizációs befektetési listát egyébként a hollandok vezetik, akiket svájciak, franciák és britek követnek. Voltak magyar nyertesek is, ám a tapasztalatok nem túlságosan fényesek. A vonatkozó törvények idei módosításával azonban jelentősen javult a szerbiai befektetői környezet, s megteremtődtek azok a feltételek, amelyek biztosítják, hogy az így szerbiai cég tulajdonjogára szert tevő befektetőket ne érje meglepetés az adott vállalkozás átvételekor - szögezte le Bakó Tamás.
Az egyik ilyen módosítás (a privatizációs törvényé), hogy az újonnan kiírt pályázatok révén eladni kívánt állami vállalat magával hurcolt adósságának 75, s egyes esetekben akár száz százaléka leírására is mód nyílhat. A vevő érdekét szolgálja az az (értékpapír-, illetve a részvényalapokról szóló törvényeket érintő) módosítás is, amely kiköti, hogy az eladandó cég felmérése után a privatizációs ügynökség tudta nélkül nem hajtható végre tranzakció, legyen szó akár hitelfelvételről, akár jogok átadásáról. Ugyancsak könnyebbség, hogy olyan esetekben, amikor az államnak csak kisebbségi tulajdona van a magánosításra felajánlott cégben, az ügynökség értékesítheti (előzetes egyeztetéseket követően) a többi tulajdonos részvényeit is. S még egy lényeges módosítás, amely a biztosítékokat érinti: ma már mód van arra, hogy az ügynökség felbontsa a tulajdonjog-átruházási szerződést, s pénzbírságot vessen ki, amennyiben a vevő nem tartja be az abban felvállaltakat. Ez azért lényeges, magyarázza Bakó, mert eddig csak hosszadalmas bírósági eljárások után nyílt mód szerződés felbontására, ez pedig akadályozta a versenytársak térnyerését. Mindezek ellenére tanácsos helyi ügyvéddel, könyvelővel együtt dolgozni. Ebben is kész segíteni akár a nagykövetség, akár az ITDH irodája.
Szerbiában akár privatizációs pályázatok, akár aukciók, akár zöldmezős befektetések útján még mindig érdemes befektetni, mivel extraprofitra is van lehetőség - véli Bakó. Egyes területeken óriási a fejlődési potenciál - ilyen például a kereskedelem. Erre lehet példa a szlovén Mercator, amelynek 31 millió eurónyi befektetése egy év alatt megtérült. De említhető akár az építőipar vagy az ingatlanüzletág is, annak ellenére, hogy magasak az árak (Belgrádban például 2,5-3 ezer euró/négyzetméter a belvárosi lakóingatlanoké). S a sor folytatható például azokkal a területekkel, amelyek exportképes termékeket állítanak elő - Szerbia ugyanis kiváló feltételekkel tud exportálni Oroszországba (amellyel egyedül a térségben szabad kereskedelmi megállapodása van, ennek köszönhetően az átlagos vám 5 százalékos), illetve a "régi kapcsolatoknak" köszönhetően a fejlődő országokba (amelyek az el nem kötelezett országok mozgalmában működtek együtt a volt Jugoszláviával).
Érdemes figyelni a privatizációs kiírásokat, hiszen az idén nagy lendületet vett a szerbiai privatizáció, s az eddigi tranzakciók, illetve a tervek arra utalnak, hogy 2005 lesz az eddigi privatizációs rekordév - mondja Bakó. Privatizációs tenderek, illetve aukciós hirdetmények várhatók a gazdaság minden területén, beleértve az építőipart, a szolgáltatási szektorokat, a mezőgazdaságot, az élelmiszer-, a feldolgozóipart, s a sor még hosszan folytatható.
A kiírásokról a szerb privatizációs ügynökség honlapján (www.priv.yu) lehet folyamatosan tájékozódni. (Megjegyzendő, hogy a pénzügyi szektorban zajló magánosítást nem az ügynökség vezényli, hanem a pénzügyminisztérium és a jegybank delegáltjaiból álló pénzügyi bizottság.)
