Fejlesztési célok 2007-2013-ra - lesz-e konszenzus?
A 2007-2013 közötti időszakra szóló fejlesztéspolitikai alapelveket és főbb irányokat lefektető versenyképességi koncepció széles körű szakmai és politikai konszenzusát szeretné elérni Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, aki először is a lapunk birtokába jutott munkaanyag megvitatására hívta az érintetteket. A koncepció (amelynek korábbi változatáról is beszámoltunk - VG, 2005. június. 10.) újabb tervezetéről - a többi között - a versenyképességi tanácsban is vitát kívánnak indítani.
A koncepció meghatározza a magyar versenyképesség keretfeltételeit megteremtő gazdaságpolitikai alapfeltételeket (makrogazdasági stabilitás, a kormányzati szektor szerkezeti és működési átalakítása, az intézményrendszer és piacszabályozás fejlesztése), valamint a gazdaságpolitikai prioritásokat. Ennek négy kiemelt területeként a foglalkoztatás bővítését, a humán-, illetve a fizikai tőke minőségének javítását s a beruházások ösztönzését határozza meg a koncepció (ezek részleteiről lásd keretes anyagunkat).
E célok elérését az EU által nyújtott források felhasználásával finanszírozott, öt kiemelt területen végrehajtandó fejlesztésekkel kívánják elérni. E területek: az oktatás és képzés, a foglalkoztatást növelő fejlesztések, a k+f és innovációs infrastruktúra fejlesztése, az információs társadalom infrastruktúrájának kialakítása és a (tágan értelmezett) közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Gazdaságfejlesztésre egyébként - számítások szerint - 2007 és 2013 között közel 24 milliárd eurót lehet majd felhasználni.
A prioritások és fejlesztési irányok szem előtt tartásával úgynevezett duális modell alkalmazását indítványozza a koncepció. Ez nem jelent mást, mint hogy egyensúlyba igyekeznének hozni az országos versenyképességi célok elérését és a regionális sajátosságokat és prioritásokat.
Ajánlásokat is megfogalmaz a koncepció, amelyek közül kiemelést érdemel, hogy a kormányzati gazdaságpolitika nem akarja kijelölni a nyertes és támogatandó ágazatokat, csupán a hosszú távú koncepció mentén szem előtt tartja a potenciális húzóágazatok olyan közvetett eszközökkel történő támogatását, mint a kedvező befektetési környezet kialakítása, a k+f-re és innovációra ösztönző szabályozási környezet, a kompetitív piaci szerkezet fenntartása, a hatékony szabályozás. A koncepció készítéséhez felhasznált ágazati elemzések azt mutatják, hogy az IKT-eszközök és szolgáltatások, az egészségipar, a szakosodott idegenforgalom, a járműipar, az üzleti szolgáltatások és a logisztika olyan terület, amely kiemelten fejlesztésre "érdemesek", míg más ágazatok (például az élelmiszer-, a környezet-, a műanyag- és a szórakoztatóipar) kevésbé.
