Féltik a hazai kutatóbázisokat
Az adóverseny csak addig tart, amíg mindenki el nem éri a nullaszázalékos kulcsot, utána újra a tudás és az innováció kerül az érdeklődés középpontjába - idézi a Der Standard Knut Consemüllert, az osztrák kutatási tanács elnökét. A testület a napokban mutatta be 2010-ig tartó stratégiáját, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés gyorsítása és a munkanélküliség csökkentése csak a kutatás-fejlesztési kiadások emelése, a kutatási feltételek javítása révén képzelhető el.
Ausztria jelenleg GDP-je 2,39 százalékát költi k+f-re, ezzel egyértelműen az európai élmezőnyben található. A cél azonban az lenne, hogy 2006-ig 2,5, 2010-ig pedig 3 százalékra emeljék ezt az arányt. A tanács szerint ehhez a kormánynak évi 7,6, a vállalatoknak 8,6 százalékkal kellene emelniük a kutatási kiadásokat. Emellett sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a tudomány és a gazdaság együttműködésére - írja a Die Presse.
Az eredményesség érdekében a képzési rendszernek is át kell alakulnia. Elisabeth Gehrer oktatási miniszter szerint ehhez az elit oktatás javítására van szükség az egyetemeken. Ehhez viszont ugyancsak többletforrásokra lenne szükség. A kutatási tanács az egyetemeknek juttatott 1,39 milliárd eurót 2010-ig 40 százalékkal emelné.
Német kutatók is úgy látják, hogy k+f kiadások országhatárokon belül tartása rendkívül fontos a jövő növekedése szempontjából, az elmúlt időben ugyanis egyre több vállalat telepítette külföldre a kutatás-fejlesztést. Ezzel sikerült ugyan rövid távon javítaniuk a vállalati eredményt, de hosszú távon az ország versenyképességét veszélyeztetik - mondta Ralf Heckmann, a Siemens üzemi tanácsának elnöke. Az egyik legjobb példa a MAN haszongépjármű-gyártó, amely már nemcsak a gyártást, hanem a fejlesztést is Ankarába vitte, mivel ott sokkal olcsóbb a képzett munkaerő.
Az összkép meglehetősen riasztó. A német feldolgozóipari vállalatok egyharmada telepíti külföldre a kutatás-fejlesztést, és a tendencia folyamatos növekedést mutat - derül ki a német ipari és kereskedelmi kamara 1500 vállalat megkérdezésén alapuló reprezentatív felméréséből. Az elvándorlás okai között a külföldi mérnökök, szakemberek alacsonyabb bérén túl a rugalmasabb munkaidő-szabályozást és a csekélyebb bürokráciát említik a német cégek.
