Fenyegetés Szerbiának
Az érvényben lévő hitelegyezmény felbontásával fenyegette meg Szerbiát a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ha Belgrád tovább halogatja a szerződésben foglalt reformok végrehajtását. A lépés egyéb pénzügyi retorziók zuhatagát indítaná el.
A valutaalap figyelmeztetésében főleg az állami olaj- és a gázipari nagyvállalat, a NIS privatizációjának elkezdését és a finanszírozhatatlan szociális ellátás (ezen belül is főleg a nyugdíj) rendszerének mielőbbi átalakítását követelte. A hitelező október végéig várja el, hogy a NIS részeként működő két nagy olajfinomítóra pályázatot írjanak ki. A szigorú figyelmeztetésre válaszolva a szerb miniszterelnök, Vojiszlav Kostunica kijelentette, hogy a valutaalap minden követelését teljesíteni fogják, és napokon belül kiválasztják a privatizációs tanácsadó céget. Az eladáshoz azonban az olajvállalatról szóló törvény módosítására is szükség van, ezért az adásvétel átcsúszhat 2006 elejére.
Az ügylet lebonyolítását az is hátráltatja, hogy a belgrádi energiaügyi minisztérium csak kisebbségi hányadot adna magántulajdonba, s ez a mostani cégvezetés helyén maradásával járna. Márpedig az IMF és a többi nemzetközi hitelező, illetve befektető éppen a gazdaság és a politika eme szimbiózisának felszámolását sürgeti, mert a mostani gyakorlat szerint a pártok delegálják a nagyvállalatok vezetőit, akik a gazdálkodást időről időre alárendelik a hatalmon lévő csoportok szempontjainak. További zavaró körülmény, hogy egyes kormánytagok a NIS 15 százalékát ellenszolgáltatás nélkül adnák dolgozói tulajdonba.
A valutaalap figyelmeztetésének erejét csökkentené az, hogy a még 2002-ben kötött egyezmény felbontása esetén Belgrád a teljes, 951 millió dolláros hitelnek már csak az utolsó, 91 milliós hányadától esne el. A valóságban azonban az IMF lépését követné például a kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klub, amely 2002-ben 3 milliárd dollárnyi külső adósságot engedett el, feltételesen, reformokhoz kötve. Ha ez a fórum a tartozásoknak legalább egy részét ismét esedékessé tenné, akkor a szerb gazdaság megroppanhatna a 2007-2009-es törlesztési csúcs idején. További szankcióként az EU megtagadhatná a kilátásba helyezett stabilizációs és társulási egyezmény megkötését. (VG)
