Főhet a PM-esek feje: hogyan takarítsanak meg jövőre több száz milliárdot?

Évek óta nem volt olyan rossz a büdzsé időarányos egyenlege július végén, mint az idén. Ennek ellenére - a tavalyi koreográfiához hasonlóan - a Pénzügyminisztérium rendületlenül kitart a mellett, hogy teljesíthető a 2005. évi deficitcél. A tárca a jelek szerint mindent elkövet, hogy legalább a pénzforgalmi hiányterv elérhető legyen. A PM illetékeseinek feje amiatt is főhet, hogyan lesznek képesek megtakarítani jövőre azt a több száz milliárdot, amely a konvergenciaprogramban vállaltakhoz való ragaszkodáshoz kellene.

Noha a múlt hónapban az idén először képződött többlet a - helyi önkormányzatok nélkül - számba vett államháztartásban, ezzel együtt is a július végéig felhalmozódott időarányos deficiteket tekintve a 2005-ös esztendő az utóbbi néhány évvel összevetve a legrosszabbnak mondható. Ebben a kormányzati ciklusban folyamatosan emelkedett a szóban forgó mutató: 2002-ben mindösszesen 31, illetve 48 százalékon állt ez a szám (az magyarázza a különbséget, hogy az év végi hiányt korrigáljuk-e az egyszeri tételekkel), két éve 55, tavaly pedig több mint 83 százalékos részarány jött össze a nyár közepéig, az idén azonban megközelítette már a 92 százalékot is. Különösen aggasztó a - kísértetiesen hasonló tendenciákat mutató - központi költségvetés helyzete: ebben az alrendszerben a deficit már hat százalékkal át is lépte a 2005-ös előirányzatban szereplő hiányt.

Mindezek ellenére a pénzügyi tárca - legalábbis egyelőre - hajthatatlannak tűnik, hiszen Veres János miniszter újra és újra kiáll az 1022 milliárdos pénzforgalmi szemléletű (a tényleges pénzmozgásokat figyelembe vevő) hiánycél és a GDP arányában mért 3,6 százalékos, a nyugdíjreform hatásával korrigált, uniós kimutatás szerint készülő (az adott évhez kötődő tranzakciókat tekintetbe vevő, másképpen: eredményszemléletű) deficitterv tarthatóságát illetően. A piac azonban csakúgy, mint tavaly, szkeptikus. Az elemzők többsége ugyanis az eredményszemléletű hiány esetében a GDP fél százaléka körüli felüllövést valószínűsít.

Az uniós túlzott deficiteljárás keretében a kormány a hiánycélhoz való ragaszkodás jegyében számos intézkedést vállalt a kiadási és bevételi oldali elcsúszások ellensúlyozására, amelyek összesen a GDP 1,65 százalékára, azaz körülbelül 360 milliárd forintra rúgnak. Így többek között befagyasztottak 125 milliárdot az év elején képzett államháztartási tartalékból (így ennyit nem lehet elkölteni), 55 milliárddal emelték a maradványképzési kötelezettséget, megakadályozandó, hogy a költségvetési intézmények a korábbi években el nem költött elő-

irányzataikból az idén költsenek, sőt 55 milliárdnyit a 2005-ös keretből is meg kell takarítaniuk. Emellett júliustól visszaállt a vállalatok többségét érintő kivetéses adózás az importáfa esetében, növelték a játékadót, szigorították a dohánytermékek behozatalakor az ellenőrzést, és a korábban gondoltnál több autópálya-szakaszt építenek PPP-ben. Az Európai Bizottság elégségesnek ítélte ezeket a hiánycél teljesíthetőségével kapcsolatban, azt azonban kiemelte: ehhez teljes mértékben végre kell hajtani a vállalásokat.

Lapunk számításai szerint a PM prognózisában szereplő számok igencsak nehezen "jöhetnek össze". Elsősorban az áfa lehet a leggyengébb láncszem. Bár a tárca több lépésben, összesen közel 150 milliárd forinttal mérsékelte az idei áfa-előrejelzését - ebben nyilvánvalóan szerepet játszott a múlt évről visszatartott visszaigényelt áfa év elején történt kiutalása -, még mindig túlzottan optimistának tekinthető az előrejelzés. Hogy teljesüljön a szaktárca várakozása, a második fél évben 1143 milliárdnyi áfát kellene begyűjteni, a múlt év hasonló időszakában befolyt és az áfaviszszatartással korrigált adatok, valamint a várható fogyasztásbővülés és infláció együttesen is csak 960 milliárdot indokol.

A szakminisztérium láthatóan minden erőfeszítést megtesz, hogy legalább papíron elérje a pénzforgalmi deficitcélt. Értesülésünk szerint egyrészt elképzelhető, hogy a Nemzeti Autópálya Rt.-t (NA) a PPP-ben épülő sztrádaszakaszok Állami Autópálya Kezelő Rt.-nek (ÁAK) való őszre tervezett átadásakor arra köteleznék, a remélt összeg akár százmilliárdnyi áfáját fizesse be a büdzsébe (VG, 2005. június 3.). Az NA ezt a tételt visszaigényelheti, de az APEH csak 2006 elején utalná vissza ezt az összeget. Így a havonta nyilvánosságra hozott pénzforgalmi egyenleg az idén a kérdéses összeggel javulna, míg jövőre a szaldó ugyanennyivel romlana. Igaz, az uniós kimutatás szerinti egyenleget ez a tranzakció nem érinti, de a végső számot csak 2007-ben tudjuk meg. Egy másik ügylet is szépíti a pénzforgalmi egyenleget, nevezetesen: információnk szerint a minisztériumokhoz tartozó gazdasági társaságok hitelfelvételből teremtik elő kiadásaik egy részének fedezetét. Ezek a kiadások a pénzforgalmi egyenlegben nem jelennek meg, ugyanakkor az eredményszemléletű szaldóban jó néhány társaság költése megmutatkozik. Mind ezek, mind pedig az autópálya-építés költségvetésen kívülre helyezése és az ezzel kapcsolatos tranzakciók - mint például az, hogy az NA az idén már kétszer, öszszesen 178 milliárd forint hitelt vett fel, ezt szinte azonnal befizette a büdzsébe, de az ÁAK-tól a tervek szerint nem ennyit, hanem körülbelül 300 milliárd forintot kap majd ősszel - egyre áttekinthetetlenebbé teszik az állami gazdálkodást.

Ami pedig a jövő évi költségvetést illeti: információink szerint rohamtempóban folyik a büdzsé tervezése. Ennek oka, hogy egy "átlagos" évben a PM-ben májusban már ismertek a következő évi adó- és járuléktörvények - vagy legalábbis a kulcsszámok -, ám az idén erről közel sem lehet beszélni, hiszen a koalíció csak június végére tudott megállapodni az adóváltozásokról. Ezek a tervek azonban igencsak nagy feladatot rónak a kormányra és azon belül elsősorban a pénzügyminiszterre. Ezek nyomán a kabinet számításai szerint 200 milliárddal romlana a költségvetési egyenleg, gazdaságkutatók azonban több tíz milliárddal nagyobb egyenlegromlást prognosztizálnak. Emellett jövőre még egyszer nem lehet kihelyezni a sztrádákat a költségvetésen kívülre, így az ebből származó és az idei büdzsét javító közel 300 milliárdot jövőre meg kell spórolni, ráadásul a GDP-arányos hiányt a konvergenciaprogramban vállaltnak megfelelően csökkenteni kell. Így legalább 550 milliárddal kellene lefaragni a kiadásokat, és ez egy választási évben igen nehéznek ígérkezik.