Háromelemes biztosítási csomag
Háromféle egészségügyi ellátási csomag lesz a jövőben, legalábbis ezt tartalmazza a szaktárca (az egészségügy 21 lépésének részét képező) egészségbiztosítási csomagokról szóló koncepciója. Rácz Jenő egészségügyi miniszter lapunknak azt is elmondta: a koncepció társadalmi vitát követően kap jogi formát. Az elképzelés szerint megmarad a kötelező, a szolidaritás elvén nyugvó, egységes társadalombiztosítás, ám valakinek be kell fizetni az ország teljes, 10 millió lakosa után a járulékot, ma azonban csak 3,8 millióan róják ezt le. Jelenleg például a munkanélküliek, a tanulók után a központi költségvetés fizet.
Az első csomagba az állam ez irányú kötelezettségeit sorolták be, feladata például a sürgősségi, az anyasági és csecsemőellátás, a járványügy finanszírozása. A másodikba az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által ma is finanszírozott szolgáltatások kerülnek. Míg az első fedezetét a központi költségvetés, a másodikét az OEP állja. A harmadik csomagba kerülnek az extra igényeket kielégítő ellátások - külön kórházi szoba, plasztikai műtétek -, amelyeket külön biztosítás ellenében lehet megvásárolni.
A minisztertől megtudtuk azt is, hogy becslések szerint az idén 32 milliárddal lesz több a tb gyógyszer-támogatási kiadása a tervezett 284 milliárdnál. Ám a gyógyszergyártókkal kötött kormánymegállapodás 2006 végéig érvényes, s e szerint a költségvetésben elfogadott támogatási keret túllépésének összegén - sávos rendszer szerint - a központi költségvetés és a cégek osztoznak. A kassza 314 milliárd forintig való túllépését fele-fele arányban vállalják, az a fölötti rész már a cégeket terheli. A miniszter szerint a vita most a gyártók között folyik a többletteher megosztásáról, ám úgy véli, csakúgy, mint az elmúlt évben, az idén is sikerül megegyezniük. Az erről folyó tárgyalásokban a szaktárca is részt vesz, ugyanis szeretnék megőrizni a gyógyszerpiaci békét.
Rácz Jenő elismerte, hogy a gyógyszerkassza deficitjében szerepe van a tavalyi 15 százalékkal csökkentett gyógyszerár-befagyasztásnak, ezért a központi költségvetés további egymilliárd forinttal kipótolja a keretet. Elmondta azt is, hogy jövőre öt százalékkal nő a tb gyógyszerköltségvetése, s arról még folynak a tárgyalások, hogy azt az idei előirányzathoz, vagy az azt meghaladó összeghez viszonyítják-e.
A miniszter cáfolta, hogy a tb-gyógyszerkassza hiányát a háziorvosi kassza átcsoportosításával mérsékelnék. Azt azonban tervezik, hogy jövőre olyan érdekeltségi rendszert vezetnek be, amely a költséghatékony gyógyszerrendelésben teszi érdekeltté a háziorvosokat. Ennek technikája lehetne, hogy az általuk utalványozott gyógyszerek költségét és a háziorvosi kasszát átjárhatóvá tennék, s a gyógyszeren megspórolt pénzt rendelőjük fejlesztésére fordíthatnák. Az irányított betegellátási modellkísérletben ez már jól bevált.
A hosszú távú cél, hogy a pénz kövesse a beteget, így a járó- és fekvőbeteg-ellátásra fordítható tb-kasszákat is fokozatosan összenyitnák. Az idén már több gyógyítóbeavatkozásnál ezen elv szerint fizet a biztosító, esetenként többet kap az intézmény, ha ambulánsan látja el a beteget.
A miniszter arról is tájékoztatott, hogy szeptembertől kétezer forinttal, 134 ezerre nő a kórházak betegenként járó alapdíja, a szakrendelők pedig 1,32 forintról, 1,34-ra növelik az úgynevezett pontértéket. (A különféle beavatkozásokért meghatározott pontérték jár.) Ez fedezi majd a szeptembertől esedékes kötelező béremelés az egészségügyi intézményekben.
