Jobban élünk, mint eddig bármikor?
Az Index elemzése szerint, ha a reálkeresetek alakulását vesszük az utóbbi 25 évben, akkor 2003-ban volt a legmagasabb az életszínvonal.
A rendszerváltáson átívelően, egészen 1996-ig eltérő mértékben, de mindig csökkent a reálbér. Az infláció 1991-ben volt a legmagasabb, 35 százalékos, és ugyanezen évhez köthető a legnagyobb (nettó reálkeresettel kalkulált) életszínvonal-esés is: az átlag magyar hiába keresett nettó 25 százalékkal többet, 10 108 forint helyett 12 948 forintot, pénze csak az előző évi 93 százalékát érte. A reálbérek csökkenése 1994-ben egy pillanatra megtorpant: a választások előtt bejelentett fizetésemeléseknek köszönhetően az átlagos nettó kereset 27,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, míg az infláció "csak" 18,8 százalék volt, így a nettó reálbérek értéke 7,2 százalékkal emelkedett.
A mélypontot 1996-ban értük el. Az átlag magyar fizetésének reálértéke ekkor 74,3 százaléka volt a hét évvel azelőttinek, tehát az 1989-esnek. Ezután, 1997-től kezdve minden évben - leszámítva 2004-et - nőtt az előző évhez viszonyított reálkereset, előbb jellemzően 1,5-3 százalékkal, majd 2001-ben már 6,4, 2002-ben 13,6, 2003-ban 9,2 százalékkal. A hatéves menetelés 2002-ben "hozta meg gyümölcsét": míg 2001-ben még csak a ''89-es bérek 89,4 százalékát érték a fizetések, egy évvel később már 101,5 százalékát. 2003-ban 110,9 százalékát, tavaly - köszönhetően a reálbércsökkenésnek - 109,8 százalékát.
Pusztán e számokat figyelembe véve tehát az elmúlt 16 évben 2003-ban volt a legmasabb az életszínvonal, igaz, a statisztika szerint távolról sem olyan jelentősen múlta felül az 1989-es szintet, mint azt anno várták. Ami azt a vitát illeti, hogy az Orbán- vagy a Medgyessy-Gyurcsány-kormány alatt éltünk e jobban, a számok alapján egyértelmű a válasz: 2002 óta előbb közel tíz szalékot javult az életszínvonal, majd egyet ugyan romlott, de magasabb, mint 2002-ben vagy azt megelőzően bármikor.
Kozák Ákos, a GFK Hungária vezérigazgatója szerint egyértelmű, hogy az életszínvonal minősége emelkedett a rendszerváltást követően: a hozzáférhető javak köre ugrásszerűen bővült. A kilencvenes évek első felében készült olyan felmérés, miszerint a piacgazdaság első éveiben évente 1000-1500 új márkanevet kellett megtanulnia a magyar lakosságnak. Ezzel párhuzamosan korábban presztízsterméknek számító javak köztermékké váltak: előbb a videó, majd a dvd-lejátszó, újabban a mosogatógép.
Az idén már közel fél millió magyar megy Horvátországba nyaralni, egy ilyen tényt nem lehet figyelmen kívül hagyni - emelte ki Kozák Ákos, aki szerint kizárólag a KSH rendelkezésére álló adatok alapján ez aligha lenne lehetséges. "Mint fogyasztáskutatással foglalkozó szakember sokszor nem tartom relevánsnak a bérre vonatkozó statisztikákat" - mondta a vezérigazgató, aki szerint a felmérések, a fogyasztás alakulása azt mutatja, hogy akár egyharmaddal is nagyobb lehet a háztartások kiadási képessége, mint az a hivatalos kereseti adatokból következne. A magyarázat Kozák Ákos szerint csak részben köszönhető a szürke gazdaságnak, a fekete munkának: a lakosság jelentős részénél képződött tőkejövedelem, például ingatlanok felértékelődéséből és eladásából. Az elmúlt néhány évben pedig a fogyasztási hitelek széleskörű elterjedése is segítette az életszínvonal emelkedését. (Index)
